Az első Akvarisztika Kezdőknek közönségtalálkozó – ilyen volt 2026. május 9.

Budapesten, a Vadvilág Akvarisztikai Üzlet kertjében tartottuk meg az első Akvarisztika Kezdőknek közönségtalálkozót. Már a rendezvény előtt beteltek a helyek, a megnyitóban pedig elhangzott, hogy 86 regisztráció érkezett. Nekem már önmagában ez óriási élmény volt. Jó volt látni, hogy azok az emberek, akik addig leginkább kommentekből, Facebook-bejegyzésekből, YouTube-videók alól vagy üzenetekből ismerték egymást, most ott álltak egy helyen, beszélgettek, kérdeztek, nevettek, tapasztalatot cseréltek – és egyszerűen jól érezték magukat együtt.

Ez a nap számomra azért is volt különleges, mert az Akvarisztika Kezdőknek története valahol éppen itt, a Vadvilágnál kezdődött. 2022-ben az első akvarisztikai cikkemet a Vadvilág számára írtam, ebből nőtt ki később az Akvarisztika Kezdőknek weboldal, majd a Facebook-közösség és a YouTube-csatorna. Később Nagy Viktorral elkészültek az első közös videók, és onnantól egyre több ember kapcsolódott be abba, amit építettünk.

A találkozón ezért nemcsak előadások voltak. Volt mögötte egy közös történet is.

Egy történet arról, hogyan lehet egy hobbiból közösség, hogyan tudunk egymástól tanulni, és arról is, hogy az akvarisztika valójában sokkal többről szól, mint üvegdobozokról, halakról, növényekről és technikai eszközökről. Emberekről, tapasztalatokról, kíváncsiságról és arról a szenvedélyről is szól, ami miatt képesek vagyunk órákon keresztül beszélgetni egy szűrőről, egy garnéláról, egy különleges halfajról vagy arról, hogyan álljon egy kő az akváriumban.

És pontosan ilyen lett ez a nap.

Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek!

A hosszabb videók előtt mindenképpen szeretném betenni azt a rövid, álló videót is, amelyben egyszerűen csak megköszönjük, hogy ennyien eljöttetek.

Ez a néhány másodperc jól összefoglalja azt az érzést, amit a rendezvény adott: meglepett és nagyon jólesett, hogy ekkora érdeklődés volt az első közönségtalálkozó iránt.

0:24

A hely, ahol a közösség személyesen is életre kelt

A rendezvénynek a Vadvilág Akvarisztikai Üzlet adott otthont:

Külön szeretném megköszönni Váradi Péternek és Hangácsi Gábornak, a Vadvilág Akvarisztika tulajdonosainak, hogy biztosították számunkra a helyszínt, segítettek a szervezésben, és befogadták ezt az első, kicsit még mindannyiunk számára ismeretlen méretű közösségi rendezvényt.

A bolt ezen a napon több volt egyszerű üzletnél. Találkozási pont lett.

A megnyitóban is szóba került, mennyire fontos szerepet töltenek be a jó akvarisztikai szaküzletek. Nemcsak vásárolni lehet bennük. Találkozol más akvaristákkal, új halakat és növényeket ismersz meg, eszmét cserélsz, kérdezel, és gyakran innen indulnak el olyan kapcsolatok, amelyek éveken keresztül elkísérnek ebben a hobbiban.

Ezen a májusi délutánon ezt szó szerint átélhettük.

Megnyitó – honnan indult az Akvarisztika Kezdőknek?

A programot Váradi Péter köszöntője nyitotta meg, majd Jakab Zsolt és Nagy Viktor beszélt röviden az Akvarisztika Kezdőknek történetéről és arról, hogyan jutottunk el az első személyes találkozóig.

A megnyitó nekem elsősorban visszatekintés volt.

2022-ben indult el az oldal. Akkor még azt sem nagyon vertem nagydobra, hogy én vagyok mögötte. Később Viktorral elkezdtünk beszélgetni, majd megszületett az ötlet, hogy építsünk közösen egy akváriumot. Már ott is jól látszott, hogy nem kell mindenben ugyanúgy gondolkodnunk ahhoz, hogy valami jó szülessen belőle: én erősebben a növényes vonal felől érkeztem, Viktor pedig a klasszikusabb, old-school megközelítést hozta.

Ezekből a beszélgetésekből és közös videókból egyre több minden nőtt ki.

A weboldalból YouTube-csatorna lett, a videók körül közösség épült, és egyszer csak ott álltunk egy kertben rengeteg akvaristával.

A megnyitóban szóba került az is, miért tud ennyire szenvedélyessé válni az akvarisztika. Egy kutyát vagy macskát meg tudunk simogatni, az akvárium lakóival más a kapcsolatunk. Mégis képesek vagyunk órákat dolgozni azért, hogy egy kis vízi világ jól működjön. Valójában egy szelet természetet próbálunk létrehozni az otthonunkban – saját biológiával, dinamikával, növényekkel és állatokkal.

Talán éppen ez a szenvedély volt az egész rendezvény közös nevezője.

Nézd meg a teljes megnyitót videóban!

5:30

Pasaréti Gyula: utazás a régmúlt akvarisztikájába

Az első nagy előadást Pasaréti Gyula tartotta, aki több évtizedes személyes tapasztalatán keresztül mutatta meg, mennyit változott az akvarisztika.

Ez az előadás azért volt különösen jó, mert nem egyszerű történelmi felsorolást kaptunk. Egy olyan ember mesélt a régi akvarisztikáról, aki maga is végigélte annak sok korszakát.

Amikor még teljesen más volt egy akvárium

A ma megszokott technikai háttérhez képest a régi akvarisztika egészen más világ volt.

Gyula mesélt a régi, vázas akváriumokról, azokról az időkről, amikor az üveget még nem a mai szilikonos technikával ragasztották, és arról is, hogyan alakítottak ki működő szűrést sokkal egyszerűbb eszközökből.

Szóba került a talajszűrés, amelyet ma már sokkal ritkábban látunk, pedig megfelelő kialakítással komoly biológiai szűrőfelületet tudott adni. Beszélt a régi levegőztető rendszerekről, szűrőkről, légkövekről és arról is, hogy milyen eszközöket használtak akkor, amikor még nem lehetett néhány kattintással több száz különböző szűrő közül választani.

A világítás fejlődése is látványos példája annak, mekkorát változott a hobbi. Régen egyszerű izzókkal kellett megoldani a növények megvilágítását, és még arra is figyelni kellett, hogy a lámpa ne fűtse túl az akváriumot. Ma programozható LED-eket használunk, telefonról állítjuk a fényerőt, időzítést vagy akár az egyes színcsatornákat.

Mégis: régen is voltak gyönyörű növények és jól működő akváriumok.

Ez nagyon fontos tanulság.

A technika rengeteget segít, de az akvarisztika alapjai nem a legújabb kütyüvel kezdődnek.

Amikor még néhány halfajból kellett választani

Ma egy nagyobb üzletben vagy egy importőri listán olyan fajválasztékot látunk, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt elképzelni is nehéz lett volna.

Gyula végigvette, hogyan változtatta meg az import az akvarisztikát. A választék hatalmasra nőtt, miközben egyre több specializált irány alakult ki:

• garnélások;
• algázóharcsa- és L-harcsa tenyésztők;
• páncélosharcsások;
• guppitenyésztők;
• Endler-rajongók;
• és még sok más kisebb közösség.

Ezzel együtt a hazai tenyésztés világáról is rengeteg történetet hallottunk.

Elképesztő volt hallgatni azokat a számokat, amelyek egy komoly tenyészet napi munkáját jelentik: több száz tenyészakvárium, több ezer hal, csomagolások, szállítások, előre tervezett tenyésztési programok.

Az akvarisztika kívülről sokszor nyugodt hobbinak tűnik. Egy ilyen tenyészet mögött viszont brutális mennyiségű munka van.

Klubok, találkozók és az internet előtti közösség

Talán ehhez a naphoz legjobban az előadás közösségi része kapcsolódott.

Gyula mesélt a régi akvarista klubokról, szakkörökről, egyesületekről, országos találkozókról és többnapos rendezvényekről. Olyan időszakról beszélt, amikor nem volt Facebook-csoport, Messenger vagy YouTube, ezért ha tudni akartad, mikor lesz a következő előadás vagy találkozó, azt levélben, klubon keresztül vagy személyesen tudtad meg.

Mégis működött a közösség.

Voltak előadások, közös vacsorák, kiállítások, börzék, tenyésztői találkozók, szakmai beszélgetések.

És miközben ma sokkal egyszerűbb kapcsolatot teremteni, az internet egy új problémát is hozott: nem minden információ egyformán jó.

A régi akvaristák könyvekből, folyóiratokból, tenyésztőktől és saját tapasztalatból tanultak. Ma pillanatok alatt találunk tíz választ ugyanarra a kérdésre – és könnyen lehet, hogy mind a tíz más.

Gyula egyik fontos gondolata az volt, hogy ugyanaz a módszer más körülmények között nem feltétlenül működik ugyanúgy. Más a víz, a világítás, a levegőztetés, a helyiség, a technika és maga az akvárium.

Vagyis nincs olyan „titkos recept”, amelyet csak le kell másolni.

Érteni kell a saját rendszerünket.

Régi jegyzetek, tenyésztői trükkök és egy életnyi tapasztalat

Az előadás végén régi akvarisztikai előadások, jegyzetek és tenyésztői segédletek is előkerültek. Olyan korszak dokumentumai, amikor egy rövid, kézzel vagy géppel sokszorosított tenyésztési leírás komoly értéket jelentett.

A történetekből pedig az is világosan látszott, hogy Pasaréti Gyulánál az állattartás és az állatok szeretete nem külön hobbi volt, hanem végigkísérte a család életét.

Ez az előadás egy nagyon jó felütés volt a találkozóhoz: megmutatta, honnan jöttünk, mielőtt a következő előadásokkal belemerültünk abba, milyen irányokba ment tovább az akvarisztika.

Nézd meg Pasaréti Gyula teljes előadását videóban!

55:19

Holló András: mitől lesz igazán szép egy akvárium?

A következő előadást Holló András – The Nano Gallery tartotta az aquascapingről.

Ha Gyula előadása a múltba vitt vissza bennünket, András előadása azt mutatta meg, mennyire sokszínűvé vált napjainkra az akváriumépítés.

Az aquascaping nem egyszerűen „sok növény”

Az egyik első fontos gondolat az volt, hogy az aquascaping nem egyenlő azzal, hogy sok növényt teszünk egy akváriumba.

Az aquascapingben a technika, a biológia és az esztétika egyszerre dolgozik.

Megjelentek az előadásban a különböző akváriumtípusok és stílusok:

• klasszikus halas akvárium;
• erősen növényes akvárium;
• biotóp;
• Nature Aquarium;
• Iwagumi;
• holland stílus;
• jungle;
• fára épülő Wood Style / Ryuboku;
• dioráma;
• brazil stílus;
• versenyakváriumok.

András azt is kiemelte, hogy ezek között nincs egyetlen „helyes” választás.

Egy biotóp, egy klasszikus halas akvárium vagy egy aprólékosan megtervezett aquascape teljesen más céllal készülhet, de mindegyikben ott lehet ugyanaz a szenvedély.

A hardscape adja a kompozíció gerincét

Az aquascaping egyik legfontosabb része a hardscape: a kövek, fák és más dekorációs elemek elrendezése.

Nem mindegy:

• milyen textúrájú követ választunk;
• hogyan lehet az elemeket egymásra építeni;
• milyen fa illik hozzájuk;
• milyen perspektívát akarunk létrehozni;
• hol lesz a fókuszpont;
• hogyan vezetjük a néző szemét.

Az előadásban szóba került az aranymetszés, az egyharmados kompozíciós gondolkodás, valamint az is, hogy az akváriumot nemcsak elölről, hanem felülről is érdemes megtervezni.

Egy igazán jól megépített akváriumban nem véletlenül kerül valami előre vagy hátra.

A mélységet rétegekkel építjük fel:

dekorhomok, alacsony növények, fa, kő, újabb növényréteg, majd háttér.

A növény mérete is kompozíciós eszköz

Nagyon érdekes rész volt a növényválasztás vizuális oldala.

Nemcsak azt kell nézni, hogy egy növény milyen vízben él meg vagy mennyi fényt igényel. Az is számít, hogyan néz ki az akváriumban.

Az előtérben és háttérben alkalmazott levélméret például erősen befolyásolja a térérzetet. Nano akváriumban ez különösen nehéz feladat, mert ugyanazt a tájhatást sokkal kisebb léptékben kell létrehozni.

Az Anubiasok és Bucephalandrák széles méretválasztéka ezért nemcsak tartási, hanem kompozíciós szempontból is jól használható.

A gyönyörű fotó mögött rengeteg munka van

Az előadás egyik legjobb, földhözragadt tanulsága ez volt:

ne higgyük el, hogy azok az akváriumok, amelyeket egy tökéletes fotón látunk, minden nap pontosan úgy néznek ki.

Egy versenyakvárium lehet, hogy egyetlen tökéletes fotóra van kihegyezve. Lehet túlvilágítva, túltápozva, elképesztően intenzíven karbantartva, és nem biztos, hogy hosszú évekre fenntartható rendszerként épült.

Még a gyönyörű otthoni akvárium is igényli:

• a rendszeres vízcserét;
• a növények vágását és újraültetését;
• az üveg tisztítását;
• az alga eltávolítását;
• és az állandó figyelmet.

András nagyon egyszerűen fogalmazta meg: ha szép akváriumot akarsz építeni, építeni kell.

Kísérletezni, újratervezni, néha elrontani, majd jobban megcsinálni.

És igen: az alga is része a történetnek

Az alga kérdése külön is előkerült.

A tökéletes, örökké algamentes akvárium képe könnyen félrevezető. András inkább abban hisz, hogy meg kell tanulni együtt élni azzal, hogy valamennyi alga időnként megjelenik.

Nem kell az első apró foltnál pánikba esni.

Egy jól megtervezett, megfelelően szűrt és rendszeresen karbantartott akváriumban sok probléma idővel rendezhető – közben pedig ugyanúgy kaparni kell az üveget, metszeni a növényeket és elvégezni a vízcserét.

Nézd meg Holló András teljes aquascaping-előadását videóban!

34:19

Liziczai Márk: felelős állattartás – jóval több, mint megfelelő literszám

Liziczai Márk előadása nagyon fontos témát hozott be: mit jelent valójában felelősen állatot tartani az akvarisztikában?

Ez a kérdés sokkal nagyobb annál, hogy „mekkora akvárium kell ennek a halnak?”.

Előbb tudás, aztán vásárlás

Az akvárium nem dekorációs tárgy, hanem élőlények otthona.

Ha megvásárolunk egy halat, garnélát, csigát vagy más vízi állatot, onnantól mi döntünk arról:

• milyen vízbe kerül;
• mekkora életteret kap;
• milyen társai lesznek;
• mit fog enni;
• milyen hőmérsékleten él;
• mennyi ideig és milyen körülmények között kell alkalmazkodnia.

Márk előadásának egyik legfontosabb üzenete ezért az volt, hogy nem szabad pusztán azért állatot venni, mert megtetszik.

Előbb kell tudni, mire vállalkozunk.

Jogszabályok és fajok, amelyeket nem tarthatunk csak úgy

Az előadás egyik nagy blokkja az inváziós fajokról és a szabályozásról szólt.

Márk több példán keresztül mutatta meg, milyen komoly ökológiai problémát okozhat, amikor egy idegenhonos faj kijut egy olyan környezetbe, ahol nem lenne természetes helye.

Az előadás gyakorlati üzenete kezdőként nagyon egyszerű:

attól, hogy valamilyen állattal találkozol az interneten vagy akár kereskedelmi környezetben, még nem biztos, hogy szabad vagy érdemes tartanod.

A vásárlás előtt a jogi hátteret is ismerni kell.

Az óriáshalak problémája

Külön blokkot kaptak azok a halfajok, amelyeket fiatalon könnyű „aranyos kis halként” megvenni, később azonban hatalmasra nőnek.

A kereskedésben látott fiatal állat mérete megtévesztő.

Márk több olyan fajt is bemutatott, amelyet a végleges mérete és életmódja miatt egy átlagos otthoni akváriumban egyszerűen nem lehet megfelelően tartani.

Az üzenet ugyanaz, amit az Akvarisztika Kezdőknek oldalon is újra és újra próbálok hangsúlyozni:

mindig a kifejlett állat igényéből indulj ki.

Festett halak, génmódosított változatok és „short body” formák

Az előadás az etikai kérdéseket sem kerülte meg.

Szó volt:

• mesterségesen festett halakról;
• génmódosított színváltozatokról;
• valamint olyan „short body” halakról, amelyeket kifejezetten torzult, rövidebb testformára szelektálnak.

Nem ugyanaz a probléma mindhárom esetben, ezért Márk külön kezelte őket.

Az előadás ezen része nagyon jól mutatta, hogy a felelős állattartás nemcsak azt jelenti, hogy életben tartjuk az állatot.

Azt is jelenti, hogy milyen tenyésztési, kereskedelmi és vásárlási döntéseket támogatunk a pénzünkkel.

Veszélyes állatok és engedélyköteles tartás

A veszélyes állatokra vonatkozó szabályozás is szóba került.

Itt is ugyanaz volt a gyakorlati tanulság: információhiányból nagyon könnyű olyan állatot beszerezni, amelynek a tartására speciális szabályok vonatkoznak.

Az akvaristának a fajmegőrzésben is lehet szerepe

Az előadás végén azonban nemcsak problémákról volt szó.

Márk a veszélyeztetett fajok megőrzésének kérdését is elővette.

Rengeteg édesvízi halfaj él veszélyeztetett helyzetben, és a szakszerű, dokumentált tenyésztésnek bizonyos esetekben valódi természetvédelmi értéke is lehet.

Vagyis a hobbiakvarista felelőssége kétirányú:

• rossz döntésekkel problémát is okozhat;
• tudatos tartással és tenyésztéssel viszont értéket is teremthet.

Nézd meg Liziczai Márk teljes előadását videóban!

48:50

Ficza Károly: tényleg annyira elérhetetlen a tengeri akvarisztika?

A következő előadás teljesen más vízbe vitt bennünket.

Ficza Károly a tengeri akvarisztikát mutatta be édesvízi akvaristák szemszögéből.

Sokunk fejében a tengeri akvárium még mindig valami távoli, rettentően drága, elképesztően komplikált hobbi.

A beszélgetés egyik célja pont ennek az árnyalása volt.

Más világ, de nem egy másik univerzum

Károly maga is édesvízi akvarisztikával kezdett, és később fordult a tengeri rendszerek felé.

Az előadásból jól látszott, hogy bár a két világ között nagy különbségek vannak, a gondolkodásmód meglepően hasonló.

A stabilitás, a megfelelő technika, a vízparaméterek, a türelem és az élőlények igényeinek ismerete mindkét oldalon alap.

A tengeri akváriumban egyszerűen más paraméterek kerülnek a fókuszba.

Mit mérnek egy korallos tengeri akváriumban?

Károly saját gyakorlati megközelítésében öt fontos értéket emelt ki:

• kalcium;
• magnézium;
• nitrát;
• foszfát;
• KH.

Korallos rendszerben ezek rendszeres követését tartja fontosnak.

Egy csak halas tengeri akvárium más igényű lehet, de a legtöbben azért mennek bele ebbe a világba, mert a korallok éppen annyira lenyűgözőek, mint maguk a tengeri halak.

A korall nem növény

Ez egyszerűnek hangzik, mégis sokszor előkerülő félreértés.

A korall állat.

Sok korall azonban fotoszintetizáló szimbiontákkal él együtt, ezért a megfelelő világítás kulcskérdés.

Az előadásban szó volt arról is, hogy a tengeri lámpák erősen szabályozhatók, és a színbeállításnál nem csak azt kell nézni, hogy nekünk melyik kék árnyalat tetszik a legjobban. A korallok fényigényét is figyelembe kell venni.

A türelem itt még fontosabb

Az egyik visszatérő gondolat az volt, hogy egy tengeri akváriumnak idő kell.

Nem érdemes siettetni.

Károly példái alapján egy rendszer beállása hosszú folyamat lehet, és egy komolyabb tengeri akváriumnál akár sok hónap után érzed először igazán azt, hogy kezd összeállni.

Ez talán a legjobb közös pont az édesvízi és tengeri akvarisztika között:

a kapkodás mindkettőben drága hiba lehet.

Mennyibe kerül?

Természetesen ez a kérdés is előkerült.

A válasz nem egyetlen összeg volt.

Ahogy egy édesvízi akváriumnál is teljesen más költség egy egyszerűbb rendszer és egy csúcstechnológiás high-tech növényes akvárium, úgy a tengeri oldalon is rengeteget számít:

• méret;
• technika;
• élőlények;
• világítás;
• koralltípus;
• cél.

Egy kisebb tengeri akvárium is elindítható, de nem érdemes úgy gondolkodni, hogy csak a kezdeti üveg és néhány hal árát számoljuk ki.

Élő kő, baktériumok és rendszerépítés

A tengeri akvárium biológiájában külön szerepet kap a porózus kőzet és az azon kialakuló mikrobiológiai rendszer.

Szóba került a klasszikus élő kő, valamint a mai mesterséges alternatívák is.

A lényeg itt is ugyanaz: nem a „kő kinézete” az egyetlen szempont, hanem az a felület és biológiai háttér is, amit a rendszernek biztosít.

Halak, társítás és tenyésztett állatok

A kérdések között a tengeri halak társítása is előkerült.

Károly hangsúlyozta, hogy a telepítést mindig az akvárium méretéhez és az adott faj viselkedéséhez kell igazítani. Egy olyan faj, amely természetben csapatban él, kis térben még nem biztos, hogy több példányban jól tartható.

Szó volt arról is, hogy egyre több tengeri fajt sikerül fogságban tenyészteni, miközben sok állat még mindig vadonfogásból kerül a kereskedelembe.

Ez ismét visszakapcsolt az előző előadás felelős állattartási gondolatához.

Nézd meg Ficza Károly teljes tengeri akvarisztikai előadását videóban!

33:19

Szentgyörgyi István: a garnélák világa jóval mélyebb, mint elsőre látszik

A nap egyik legszínesebb témája a garnélázás volt.

Szentgyörgyi István – sokaknak Szengyó – nagyjából húsz éve foglalkozik garnélákkal, és az előadás elején elmondta, hogy jelenleg körülbelül ötven, főként lágyvizes Caridina akváriummal dolgozik.

Már ebből sejteni lehetett, hogy itt nem egy „vegyél tíz Red Cherryt, és kész” típusú előadás következik.

A stabilitás fontosabb, mint egy mágikus szám

A vízparamétereknél az egyik legfontosabb gondolat a stabilitás volt.

István többféle vezetőképességi és vízkeménységi tartományról beszélt, de közben egyértelművé tette: nem az a cél, hogy egyetlen számot kergetjünk.

A garnélák – különösen az érzékenyebb Caridina-változatok – rosszul viselik a hirtelen változásokat.

Ezért sokszor fontosabb, hogy egy jól működő, stabil rendszerünk legyen, mint hogy napról napra próbáljuk „tökéletesre” korrigálni a vizet.

A nitrit, ammónia és más felhalmozódó szennyezők viszont különösen problémásak lehetnek. A garnélák érzékenysége miatt jó indikátorai annak, ha valami nincs rendben a rendszerben.

A legtöbb bajt az etetéssel okozzuk

Az előadás egyik nagyon gyakorlatias része a túletetésről szólt.

A garnélák etetése látványos: odagyűlnek a táphoz, mozognak, dolgoznak rajta – ezért nagyon könnyű túlzásba vinni.

A túl sok étel viszont:

• bent marad;
• bomlani kezd;
• terheli a vizet;
• és végül éppen annak az állatnak árthat, amelyet „jól akartunk tartani”.

István saját gyakorlata kifejezetten visszafogott etetésre épül. Kis garnélacsapatnál, jól beállt akváriumban rengeteg természetes táplálék található:

• biofilm;
• alga;
• növényi törmelék;
• mikroorganizmusok.

A tanulság egyszerű:

nem kell minden nap „zöldséglevest” készíteni a garnéláknak.

Amano garnéla: teljesen más szaporodási stratégia

Nagyon érdekes volt a különböző szaporodási módok összehasonlítása.

Az Amano garnélánál a petékből nem apró, kész garnélák kelnek ki, hanem lárvák. Ezek fejlődéséhez sósabb vízi szakasz szükséges, majd később kerülhetnek vissza édesvízbe.

Ezért az Amano otthoni szaporítása sokkal bonyolultabb, mint a Neocaridina vagy sok Caridina változaté.

A közvetlen fejlődésű garnéláknál ezzel szemben a nőstény a potroha alatt hordja a petéket, majd apró, a felnőttekre hasonlító garnélák kelnek ki.

Neocaridina: ugyanaz a faj, rengeteg szín

A Red Cherry, Sakura, Yellow Fire, Blue Dream és sok más kereskedelmi név mögött ugyanannak a fajnak különböző színváltozatai állhatnak.

Az előadás itt egy nagyon fontos tenyésztési problémára is kitért.

Ha különböző színvonalakat összeengedünk és egymással szaporodnak, az utódok nem feltétlenül lesznek még színesebbek.

Éppen ellenkezőleg: generációk alatt könnyen visszatérhetnek kevésbé látványos, vad színezethez közelebbi egyedek.

Ezért aki egy stabil színvonalat szeretne fenntartani, annak érdemes külön tartania az eltérő változatokat.

Caridina: tenyésztés, szelekció és szinte végtelen változatosság

Az előadás második fele igazi garnélás mélyvíz volt.

Crystal Red, Crystal Black, Taiwan Bee, Tiger, Fancy Tiger, Snowfall, Boa, Galaxy, fémes, pöttyös és különféle újabb színváltozatok kerültek elő.

István megmutatta, hogyan alakultak ki ezek a vonalak, hogyan keresztezik és szelektálják őket, és milyen elképesztő árakat érhetnek el az új, jó minőségű tenyészvonalak.

A garnélás világban ugyanúgy léteznek:

• tenyésztői standardok;
• kiállítások;
• versenyek;
• értékelések;
• tudatos szelekció,

mint más díszállatoknál.

A nyári meleg az egyik komoly kihívás

A kérdések között előkerült a hőmérséklet is.

Sok garnélának nincs szüksége külön fűtésre egy átlagos lakásban. Sokkal nagyobb gond lehet nyáron a túlmelegedés.

István külön beszélt arról, hogy egyes tenyésztők egész helyiséget klimatizálnak vagy akváriumhűtőt használnak, hogy stabilan megfelelő hőmérsékleten maradjon a víz.

Ez ismét ugyanoda vezetett vissza:

garnélánál a stabilitás kulcskérdés.

Nézd meg Szentgyörgyi István teljes garnélás előadását videóban!

38:10

Ami a videókon túl történt

Egy ilyen találkozót természetesen nem lehet teljesen visszaadni a felvételeken.

Az előadások között beszélgettünk. Emberek találkoztak olyanokkal, akiket addig csak Facebookról vagy YouTube-ról ismertek. Akváriumokról, halfajokról, növényekről, technikáról, hibákról és sikerekről ment a szó.

Nekem talán ez volt az egész nap legjobb része.

Az Akvarisztika Kezdőknek mindig azért készült, hogy ne kelljen mindenkinek egyedül végigjárnia ugyanazokat a zsákutcákat.

Egy weboldal és egy videó sok mindent át tud adni, de amikor két ember személyesen leül egymással és azt mondja:

„Figyelj, nálam ez történt, én ezt próbáltam, nekem ez vált be…”

annak egészen más ereje van.

Ezért szeretném, ha ez a májusi találkozó nem egyszeri alkalom maradna.

Szeretnénk még hasonló közösségi találkozókat szervezni.

Ha lesz következő időpont, természetesen időben jelezni fogjuk az Akvarisztika Kezdőknek felületein.

Az első közönségtalálkozó videói egy helyen

A teljes rendezvény hosszú előadásai:

Rövid köszönővideó:

Fotógaléria – ilyen volt a nap képekben

Köszönet

Az első Akvarisztika Kezdőknek közönségtalálkozó nem jöhetett volna létre a helyszín, az előadók és természetesen a résztvevők nélkül.

Köszönöm:

• Váradi Péternek és Hangácsi Gábornak, valamint a Vadvilág Akvarisztikának a helyszínt és a segítséget;
• Nagy Viktornak a közös munkát és azt, hogy az Akvarisztika Kezdőknek történetének kezdete óta mellettem van ebben a projektben;
• Pasaréti Gyulának;
• Holló Andrásnak;
• Liziczai Márknak;
• Ficza Károlynak;
• Szentgyörgyi Istvánnak;

hogy időt, tudást és tapasztalatot hoztak erre a napra.

És mindenekelőtt köszönöm nektek, akik eljöttetek.

Egy közösségi találkozó előadók nélkül nem működik – de közönség nélkül végképp nincs értelme.

Jó volt látni, hogy van igény arra, hogy ne csak a képernyőn keresztül találkozzunk.

Remélem, lesz folytatás.

Gyakori kérdések az Akvarisztika Kezdőknek közönségtalálkozóról

Mikor volt az első Akvarisztika Kezdőknek közönségtalálkozó?

Az első közönségtalálkozót 2026. május 9-én, szombaton tartottuk Budapesten.

Hol rendeztük meg a találkozót?

A rendezvény helyszíne a Vadvilág Akvarisztikai Üzlet kertje volt, a 1164 Budapest, Georgina utca 1. címen.

Kik tartottak előadást?

A megnyitót követően Pasaréti Gyula, Holló András, Liziczai Márk, Ficza Károly és Szentgyörgyi István tartott előadást.

Milyen témákról volt szó?

A program nagyon széles spektrumot fedett le: az akvarisztika történetétől az aquascapingen és a felelős állattartáson át a tengeri akvarisztikáig és a garnélatartásig.

Meg lehet nézni az előadásokat videón?

Igen. A találkozó előadásai külön videókban elérhetők az Akvarisztika Kezdőknek YouTube-csatornán, és ebben a cikkben is mindegyiket elhelyeztük a hozzá tartozó összefoglaló mellett.

Meg lehet nézni a találkozón készült összes fotót?

Igen. A cikk végén teljes, lapozható fotógaléria található, amelyben a rendezvény fotói megtekinthetők.

Lesz még Akvarisztika Kezdőknek közönségtalálkozó?

Szeretnénk a jövőben is hasonló találkozókat szervezni. Ha lesz új időpont, azt az Akvarisztika Kezdőknek weboldalon, YouTube-csatornán és közösségi felületeken fogjuk jelezni.