• Akvarisztika Kezdőknek

Nem szeretsz olvasni? Hallgasd meg a tartalmat hanganyagként!

 

Furcsának tűnhet, hogy először miért a halakról írunk, hiszen, az az utolsó amit beleteszel az akváriumba azok a halak.

A válasz nagyon egyszerű!

A halaknak készíted el a lakóhelyet, így az akváriumi halak igényeinek megfelelően kell felépítened a saját akváriumodat, és nem úgy kell kezdened, hogy veszel egy akváriumot, és utolsónak választod ki a neked tetsző halakat.
Sajnos kezdők itt rontanak el mindent. Megvesznek minden halat, ami csak megtetszik, és nem számolnak azzal, hogy a halak mennyisége, nagysága mennyire fogja szennyezni a vizet. Láttam már 50L-es akváriumban aranyhalat, vagy olyan halakat, amelyek akár 10 cm-re is megnőnek.

 

SOHA DE SOHA NE VEGYÉL AKVÁRIUMI HALAKAT, HOGY NEM SZÁMOLTÁL TERHELÉST ÉS NEM NÉZTED MEG MIK AZ IGÉNYEI!

 

Higgyétek el, az akváriumi halak kiválasztása pofonegyszerű, de időigényes és munkás!

 

Hogy kezdjed az akváriumi halak kiválasztását?

 

01Akváriumi halak megismerése kiválasztása

Menj be akár több kereskedésbe, és nézz körül, mik azok a halak amelyek neked tetszenek. Ne vásárolj, csak tanulmányozd az akváriumi halakat.
NE tévesszen meg a kereskedésben az akváriumok mérete, és a benne lévő halak száma. Az akvarisztikai üzletekben, fiatal kicsi halakat látsz, és eladásra szánták őket. Teljesen máskép kell egy ideiglenes tárolóban tartani a halakat mint a végleges otthonukban ahol évekig tartod őket. Számolnod kell azzal, hogy a kiszemelt halacska amely pici és aranyos akár 30cm-es nagyságra is megnőhet.

 

Akváriumi halak megismerése kiválasztása

 

02Halak neve! Magyarul vagy latinul?

Többször tapasztaltam, akvarisztikai szaküzletekben, hogy egy adott magyar megnevezésű halat, más halfajra is rábiggyesztették. Ezért azt javaslom neked, hogy amikor bemész egy akvarisztikába körülnézni, ragadj papírt és tollat, és minden esetben a hal LATIN nevét jegyezd fel. Ne ijedj meg a latin nevektől. Ez nem azt jelenti, hogy neked latinul kell megtanulni, de így mikor hazamész, és rákeresel az Interneten a halak nevére, latinul biztos, hogy meg fogod találni, és nem téves megnevezésekből adódóan, téves információkat tudsz meg az adott halfajról.

 

Milyen szempontokat vegyél figyelembe kezdőként, az akváriumi halak kiválasztásánál?
  • Vízparaméterek szerinti összeállítás
  • Tartási igények
  • Víz terhelésének kiszámítása
  • Viselkedés
  • Szaporodás

 

Akváriumi halak vízparaméterek szerinti összeállítása

 

 

 

4-es pontban részletesen kitérünk a vízparaméterekre, amelyeket részletesebben megismerhetsz. Most röviden annyit említenék meg, hogy nem mindegy, hogy milyen vízben tartod a halaidat. Halfajokra rákeresve az interneten rengeteg paramétert találsz. Ezek között két fontos elem is található, mégpedig a víz keménysége és a víz savassága vagy lúgossága azaz a pH.

 

 

Vízkeménység NK (GH-KH), kémhatás pH

 

A víz keménységét, NK értékben határozzák meg, a víz savasságát és lúgosságát pH-ban.
A pH-ról már itt érdemes tudnod egy értéket. A 7-es pH érték a semleges. 7-es felett lúgos a víz, 7-es alatt savas kémhatású. Ne vegyíts olyan halakat amelyeknek nagyon eltérőek ezen értékei. Tehát ha az egyik választott halat 6.8-as pH érték a megfelelő a másik haladnak pedig 7.5 akkor már ne vegyítsed a kettőt. Az értékekben nem nagy az eltérés, de mivel az egyik 7pH felett van, az lúgos, ami 7pH alatt van savas környezetet szeret.

pH skála

Ugyan ez vonatkozik a vízkeménységre is.

 

 
0–4 NK nagyon lágy
4–8 NK lágy
8–18 NK közepesen kemény
18–30 NK kemény
30 NK felett nagyon kemény
 

 

Ezeket a határértékeket vedd figyelembe. Ha egy halfaj 6NK vízben érzi jól magát, akkor a 4-8 lágy vizes határértékbe tartozik bele. Így ezt a halat ne párosítsad olyan fajjal ami 10-es NK-n érzi jól magát, mert az a 8-18 as közepesen kemény vizet szereti.

 

Akvárium vízének hőmérséklete

Nagyon fontos vízparaméter ez is a halak számára. Vannak hidegvízi és melegvízi halak. Egy aranyhalat amely hidegvízi hal, soha ne párosítsunk egy neonhallal, amely melegvízi hal. A weboldalak általában egy tól-ig értéket határoznak meg. Pl. 21°C - 28°C. Ebben az esetben vedd az érték közepét, amely 24-25°C.

 

Tartási igények

Tartási igényeken azt értjük, hogy milyen egyéb körülmények azok, amelyekben szívesen élnek a kiválasztott halak. Például rengeteg halfaj a sötétebb talajt preferálja. Egy neon halat (Paracheirodon axelrodi) sötét talajon érdemes tartani, mert kevesebb stressz éri, nagyobb biztonságot ad neki. Sajnos rengeteg akváriumban látok úgy tartani neon halat, hogy rikító fehér az aljzat.

 

A tartási igény lehet:

  • talaj színe
  • talaj minősége (pl. ne vágja meg a talaj a halat)
  • növényzet mértéke milyensége
  • búvóhelyek kialakítása
  • sodrás mértéke
  • fényerő mértéke (fényerő csökkenthető dús vagy úszó növényzettel)

 

Az akváriumi halak étkezési igényeinek összehangolása – miért érdemes erre odafigyelned?

Az akváriumi halak gondozása során az egyik legfontosabb szempont a megfelelő halak kiválasztása és összepárosítása. A tartásuk során felmerülő problémák egyik fő oka a különböző fajok eltérő étkezési szokásai, amelyek károsan befolyásolhatják az akvárium egészséges egyensúlyát.

A halak egészsége szorosan összefügg az akváriumban uralkodó körülményekkel. Ha az akváriumi lakók étkezési igényei hasonlóak, akkor könnyebb biztosítani számukra a megfelelő táplálékot és az ideális körülményeket. Ha az akváriumi halak étkezési igényei közel azonosak, akkor az etetés is egyszerűbbé válik. Nem kell különféle ételekkel és etetési módszerekkel bajlódni, amelyek egyes halaknak megfelelőek, de másoknak nem. Így könnyebb fenntartani az etetési rutint, és csökken az esélye annak, hogy a halak túl kevés vagy túl sok táplálékot kapjanak. Az eltérő étkezési igényekkel rendelkező halak gyakran eltérő mennyiségű és típusú hulladékot termelnek. Ha az akvárium lakói hasonló étkezési szokásokkal rendelkeznek, akkor a vízminőség könnyebben tartható a megfelelő szinten. Ezáltal a víz tisztább marad, és az akváriumi halak egészségesebb környezetben élhetnek.

 

Az akváriumi hal terhelés kiszámítása

 

Mint mindenben itt is megvan egy lényegi alapvetés amihez tartani kell magad, egy egyszerű számítás, aminek a segítségével ki tudod számolni mennyi halat tarthatsz az akváriumodban.

Vegyük az 54L-es akváriumot, és mindent váltsunk át CM-es méretre. Tehát van neked 54L-ed az-az ez 54 cm-t jelent.
Ezután fogj egy Excel táblát és kezd összeírni a halak alapvető tulajdonságait, és a kifejlett méretét.

 

 

Az alapvető számítás az, hogy veszed a hal kifejlett méretét, és megszorzod 1,5-tel (erre azért van szükség mert centiméterenként 1.5L vízszükségletet kell számolnod), így ha a 2cm-es kifejlett halmérettel számolunk akkor 2x1,5=3cm Képlet: (hal kifejlett hossza x 1.5)/ az akvárium mérettel = az akváriumban elhelyezhető halak száma. Az 1.5-ös szorzó továbbá egy biztonsági szám, mivel sajnos sokan alul méretezik a szűrőt. Ez a szorzószám csökkenthető 1-re, ha a szűrő felületed az akvárium bruttó méretének legalább 3-5%-a. Ha nincs meg ez a szűrő felületed, akkor semmi esetre se csökkentsed az 1.5-ös szorzószámot!

 


Példa

Hal kifejlett méret 2 cm
Akvárium nettó víztömeg 40L (jól berendezett 54L-es akvárium)

(2cm x 1.5L) / 40L = 13db

 

Ha olyan halat tartasz csak, aminek a kifejlett mérete 2 cm, akkor az 54 literes akváriumba mindösszesen 18 db 2 cm-re megnövő halat tarthatsz bruttóban. Azért írok bruttót, mert az 54 literes akváriumban ha a talajt rendesen megcsináltad, pakoltál bele fát, köveket, marad 40L vized. Tehát ne alkalmazkodj pontosan az akva mérethez. Így már csak 13 db 2 cm-re megnövő halacska fér bele. Ha pedig jó fej akarsz lenni, akkor azt mondod, hogy kicsit lejjebb veszed, legyen nekik élettér, akkor már csak 10db.

Fontos tudnod ez nem azt jelenti, hogy az 54 literes akváriumba te most beletehetsz egy 30 cm-re megnövő halat. Sajnos volt erre példa aki volt akkora IQ bajnok, hogy ezt így értette.

Rossz példa 54 l-ben.
Egy facebook-os csoport tagnak számoltuk ki az 54l-es akvárium terhelését.
 

Akváriumi hal terhelésszámítás

Az 54L-es akváriumát 159L-re való hallal terhelte le. A halak többségét 100L felett kellene tartani, és van benne olyan hal, aminek egy jóval lúgosabb víz szükséges. Az sem tudta az illető milyen a csapvize amit használt, így nem tudta azt sem, hogy a vize PH értéke egyáltalán megfelelő volt e a tartáshoz.

Nézzünk egy 54L-es akvára jó példát is:

Akváriumi hal terhelésszámítás

 

 

 

Kicsit ez is túl van telepítve, de nagyjából ideális az összeállítás!

Készíts te is egy ilyen Excel táblázatot, vagy töltsd le innen, írj bele minden adatot amit csak tudsz a halról, számold ki a terhelést, és úgy válasz halakat. Nézd meg milyen a vized PH, GH – KH (NK) értéke, és átlagold ezt is ki, hogy melyik hal tartható az általad előállított vízben. Ha így teszel, már nagyon nem tudod elrontani az akváriumod.

A növények esetében is érdemes összeállítani igény szerint az Excel táblát, így a növényeket a halakat, és a vized pontosan össze tudod hangolni.

Ez a saját véleményem, hogy 70L alatt, csak és kizárólag NANO halakat tartanék. Csak olyan halfajokat ami nem tud szaporodni az adott környezetben, és nem elevenszülő (guppy). A nano halaknak azokat a halakat nevezzük, amelyek nem nőnek meg 3-4 cm-nél nagyobbra.

Pár példa
Harcsa félék

Törpe cory - páncélosharcsa (Corydoras pygmaeus)
Törpe cory - páncélosharcsa (Corydoras pygmaeus)

 

Törpe szívóharcsa (Macrotocinclus affinis)
Törpe szívóharcsa (Macrotocinclus affinis)

 

 

 

Közép és felső vízrétegekben élők
Endler guppi, Zöld törperazbóra (Microdevario kubotai)

Főnix törperazbóra (Boraras Merah)
Főnix törperazbóra (Boraras Merah)

 

Zöldsávos törperazbóra (Boraras brigittae)
Zöldsávos törperazbóra (Boraras brigittae)

 

Galaxy razbóra - ( Danio margaritatus)
Galaxy razbóra ( Danio margaritatus)

 

Felhívnám a figyelmed arra, hogy minden esetben nézd meg, azt az adatot is, hogy a hal testhossza hiába nem éri el a 4cm-t, több úszótér kell-e neki. Ilyen például a neonhal is, amelynek a testhossza nem éri el a méretet, viszont nagyobb úszótérre van szüksége, ami kb. 80 cm. Így hiába sorolható mérete szerint a nano halak közé, ugyanis a zöld neonhal (Paracheirodon simulans) mérete 2-3cm, mégis nagyobb akváriumra van szüksége, mert nagyobb az úszótérigénye.

Az akváriumi halak viselkedése

Figyelembe kell venned azt is, hogy az adott hal, rajban, azaz csapatban érzi jól magát vagy monogám típus. Azt is érdemes még megvizsgálnod, hogy agresszív, territoriális viselkedés jellemezheti-e, és ennek az okát is érdemes mérlegelni.
Mivel nem biológia órát tartunk, és nem akarok részletekbe belemenően írni erről, vezéreljen a józan paraszti ész. Ha elolvasod a halra jellemző tulajdonságokat, biztos el tudod dönteni, hogy a hal csapathal-e, vagy a viselkedése miatt nem tartható más halakkal együtt.

Például a Stendhal-hal. Alapvetően jól tartható más halakkal együtt, viszont territoriális. Így ha nincs elég búvóhelye, zsúfolt halakkal az akvárium, nem a neki megfelelő literszámban helyezed el, csinál magának helyet. Azt fogod észrevenni, hogy fogynak a halaid!

Betta. A Betta egy olyan hal amely harcias, így nem érdemes más hallal együtt tartani. Ha harcba keveredik sérülhet, megtépődhet a gyönyörű uszonya. Továbbá labirint kopoltyús hal, így a tartására is más vonatkozik mint a többi általános halra. Tudom-tudom, jönnek az okosok, hogy nekem egy akváriumban van minden mással és saját fajtársaival is, még sincs semmi gond. Van ilyen is, de ez ezer esetből egy. 

Egy utolsó példa. Törpe gömbhal - Carinotetraodon travancoricus. Ez a halacska amilyen pici olyan kemény dió. Csapathal, így érdemes 4-5 példányt minimum tartani belőle, de más halakkal nem tartható, ugyanis agresszív, csipkelődős. A „csőrével” más halakból akár darabokat haraphat ki. Tehát ezt a halat csak úgy tartsuk, hogy nem társítunk mellé semmilyen más fajta halat.

 

A szaporodás

 

Sok halfajra főleg az elevenszülők, igénytelenebb körülmények között is könnyen szaporodnak (guppy). Figyelj oda rá, hogyha olyan halat választasz amely az adott körülmények között könnyen szaporodik, hamar megszaladhat a halnépesség az akváriumban, így kockáztathatod azt, hogy túlterheled a vizet. Ha nem akarsz szaporulatot, akkor érdemes olyan halakat választani, amelynek a szaporítása extra igényeket, vagy tudást igényel.

 

Ha a fenti (letölthető) excelt kitöltötted, szelektáltad a halakat igények szerint, akkor láthatod mekkora akváriumra és milyen vízparaméterekre is van szükséged. Lépj tovább a következő menüpontra, ahol a vízről fogsz megtudni néhány alapvetést, amit kezdő akvaristaként el kell sajátítanod. Ismét megemlíteném, ezek az írások nem profiknak hanem kezdőknek készültek, így egy olyan felszínes tudással vértezünk fel, amely arra alkalmas, hogy nyugodt szívvel vághass bele az akvarizálás csodálatos világába.

A halak kiválasztásában nagy segítséget nyújthat az extra tartalmakban elhelyezett hasznos oldalak menüpontban található lexikon weboldalak.

A fejezet lezárásaként muszáj szót ejtenem a Magyarországon érvényben lévő állattartási törvénykezésről is!

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 14§ D pontja kimondja, hogy 

"d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani."
TILOS!

Tehát amikor kezdőként akváriumot választasz a haladnak, NEM TARTHATOD A KIFEJLETT EGYEDET 30L alatti AKVÁRIUMBAN! Kérlek, erre figyelj oda!

 

 



Halak kiválasztása az akváriumba

Az akváriumi halak kiválasztása során számos szempontot kell figyelembe venni:

  1. Akváriumi halak megismerése, kiválasztása: Először is, nézz körül több kereskedésben, és tanulmányozd az akváriumi halakat. Ne vásárolj azonnal, csak nézd meg, melyik halak tetszenek neked.
  2. Vízparaméterek szerinti összeállítás: Nem mindegy, hogy milyen vízben tartod a halaidat. Két fontos elem a víz keménysége és a víz savassága vagy lúgossága, azaz a pH.
  3. Tartási igények: Figyelembe kell venni, hogy milyen körülmények között érzi jól magát a hal. Ilyenek lehetnek például a talaj színe, a talaj minősége, a növényzet mértéke és milyensége, a búvóhelyek kialakítása, a sodrás mértéke, a fényerő mértéke stb.
  4. Akváriumi hal terhelés kiszámítása: Ki kell számolni, mennyi halat tarthatsz az akváriumban. Egy egyszerű számítás segítségével meghatározhatod, hogy mennyi hal fér el az akváriumodban.
  5. Akváriumi halak viselkedése: Figyelembe kell venni azt is, hogy az adott hal, rajban, azaz csapatban érzi jól magát vagy monogám típus. Azt is érdemes még megvizsgálnod, hogy agresszív, territoriális viselkedés jellemezheti-e, és ennek az okát is érdemes mérlegelni.
  6. A szaporodás: Sok halfajra főleg az elevenszülők, igénytelenebb körülmények között is könnyen szaporodnak. Figyelj oda rá, hogyha olyan halat választasz amely az adott körülmények között könnyen szaporodik, hamar megszaladhat a halnépesség az akváriumban, így kockáztathatod azt, hogy túlterheled a vizet.

Ezek alapján tehát nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy milyen halat vegyél az akváriumba, mert ez nagyban függ az akvárium méretétől, a víz paramétereitől, a halak tartási igényeitől, és a saját preferenciáidtól is.

Általánosságban elmondható, hogy az együtt tartható akváriumi halak kiválasztásánál figyelembe kell venni a következőket:

  1. Vízparaméterek: A halaknak hasonló vízparaméterekre (pH, hőmérséklet, keménység) van szükségük.
  2. Méret: A halak méretének hasonlónak kell lennie, hogy ne legyenek agressziók vagy ragadozó-préda viszonyok.
  3. Viselkedés: A halaknak hasonló viselkedésűnek kell lenniük. Például, ha egy hal fajta agresszív, akkor nem lenne jó ötlet békésebb halakkal együtt tartani.
  4. Táplálkozás: A halaknak hasonló étrendre van szükségük, hogy mindenki megkapja a szükséges tápanyagokat.
  5. Környezeti igények: A halaknak hasonló környezeti igényeiknek kell lenniük, például hasonló növényzet és búvóhelyek.

Ezek csak általános irányelvek, és mindig érdemes konkrét információt keresni a kiválasztott halakról.