Compsopogon sp. (Staghorn algaként, vagy agancsalgaként is ismert) a Compsopogonaceae családba tartozó édesvízi vörös alga. A természetben ezek az algák széles körben elterjedtek az egész világon mert nagyon könnyen alkalmazkodik mindenféle körülményhez, de leggyakrabban a trópusi és szubtrópusi régiókban fordulnak elő, és esetenként kiterjednek az északi mérsékelt égövi régiókra is.
Nem szeretsz olvasni? Hallgasd meg a tartalmat hanganyagként!
Agancsalga - Compsopogon sp. - Staghorn Algae
Akár új akváriumtulajdonos vagy, akár gyakorlott, biztos lehetsz benne, hogy találkozni fogsz ezzel az algafajtával. Annak ellenére, hogy az egyik legrondább algák közé tartoznak az akváriumban, nem jelentenek rossz vízminőséget sok más algafajtával ellentétben.
Ennek az algának a megjelenési okai és ennek az ellentmondásai miatt, ezekről az algákról sok vita folyik. Minél jobban beleástam ennek az algának az információ áradatába magam, annál jobban nem értem a viselkedésüket, és terjedésüket. Egyes esetekben nagyon könnyen megszabadult tőle az akváriumban az akvarista, míg máskor úgy tűnik, semmi sem segít, és annyira kedvét veszi, hogy a hobbit is abbahagyja.
Ezért ebben az útmutatóban a meglévő tanulmányok, kísérletek, kutatások és az akvaristák tapasztalatai alapján összegyűjtöttem minden információt az agancs (Staghorn) algákról és az akváriumokban való eltávolításuk módjáról.
Mik az agancsalgák?
A Compsopogon (Staghorn alga) nemzetség néhány leírt fonalas algafajt tartalmaz, amelyeket általában jellegzetes kékes, szürkés vagy ibolyazöld színük különböztet meg. A staghorn algák a vörös algák csoportjába tartoznak. Amint elkezd haldokolni, a színe pirosra vált.
A legtöbb akvarista könnyen felismeri, hogy az akváriumában növekedni kezdett még mielőtt teljesen elburjánzana. Könnyen azonosítható sötétszürke csomók jelennek meg, majd szálas agancs szerű nyúlványok láthatók. Elsősorban a lassan növekvő növények szélén jelennek meg. Amint az agancsalgák növekedése felgyorsul, teljesen beboríthatja az akvárium felületét. Ha elég vastagra nő, az algák elzárhatják az alatta lévő akváriumi növények leveleitől a fényt, és a tápanyagokat is felveszik elölük.
Agancsalga kialakulásainak okai
Rengeteg lehetséges tényező vezethet algainvázióhoz.
Számos cikk, fórum és Facebook csoport sorolja fel az agancsalga leggyakoribb okait. Sajnos mindenben van ellentmondás. Az alábbiakban felsorolom a leginkább jellemzőket és kiegészíteném a saját tapasztalásommal. Sajnos, van hogy én is meg tudok küzdeni ezzel az algával, és van hogy nem. Pedig minden akváriumomban más és más a körülmény, és mégis kialakul az agancsalga, pedig az itt leírt okok ellenkezője van jelen.
Alacsony CO2 szint
A CO2-hiány a növényeknek tápanyagfelvételének és növekedésének nagy korlátja. A tápanyagok felhalmozódása viszont az agancsalga kialakulásához is vezethet. Alacsony CO2 szint mellett is mint más algafajta is könnyedén tudja felvenni a tápanyagokat. Legtöbbször és leggyakoribb okként az agancsalga kialakulásában a CO2 alacsony szintjét és ezzel együtt hiányát említik az akvarista weboldalak, bár ezzel vannak fenntartásaim, mert ebben az esetben minden Low-tech akváriumban jelen kellene lennie. Viszont a CO2 ingadozást a tapasztalati leírások alapján már tudnám okként említeni.
Nem megfelelő akváriumi világítás
A túl sok fény tökéletes környezetet teremthet az algák növekedéséhez. Ezért érdemes a növények és az akváriumi technikához mérten meghatározni a fényerőt és a világítási időt. Mindig figyelj arra, hogy a világítási idő 6-8 óránál ne legyen több. A rossz megvilágítás nem csak ezt az algát hozhatja magával.
Nem megfelelő a víz áramlása az akváriumban
Megfelelő keringés nélkül a CO2, és más alapvető tápanyagok nem oszlanak el megfelelően az akváriumban, így alultáplált pangó zónák alakulnak ki, amelyek tökéletes helyek az agancsalgák szaporodásának. Számomra ez egy kézenfekvő magyarázat lehet, mert saját megfigyeléseim alapján is elmondhatom, hogy általánosságban egy helyen alakul ki az akváriumban az alga, és onnan terjed tovább. Ha sikerül is megszűntetni az algát és nem változtattam a víz áramlásán, ugyan azon a ponton kezd újra kialakulni az agancsalga. Érdekesség ebben, hogy egyes kutatások, azt írják le, hogy erős áramlásban alakul ki legfőkép, a másik kutatásban pedig, a pangó vizet hozzák ki oknak.
Alacsony tápanyagszintek
Az itt elolvasható tanulmány szerint az édesvízi vörös algák csak magas oxigénkoncentrációban és alacsony tápanyagtartalmú vízi környezetben jelennek meg.
Sok akvarista arról számolt be, hogy az agancsalgák akkor is megjelentek amikor az ammónia szint mérhetetlenné vált. Mások viszont arról számoltak be, hogy a megjelenés akkor kezdődött, ha túl sok vasat mértek a vízben, vagy magas volt a nitrát és főleg a foszfát szint, nem voltak arányban.
Itt tegyünk egy kis kitérőt, mert érdemes tudni, hogy akvarizálásban mit jelent az NPK.
Az N-P-K rövidítés, amely a nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) elemekre utal. Az NPK a három legfontosabb tápanyag, amelyek a növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükségesek.
- A nitrogén (N) a növények növekedésének az alapja, amelyet a levelek és a hajtások fejlődéséhez használnak fel.
- A foszfor (P) a növények szaporodásához és gyökérfejlődéséhez szükséges, valamint a növények számára fontos enzimek és hormonok szintéziséhez is.
- A kálium (K) a növények növekedésének és fejlődésének része, valamint a víz és tápanyagok szállításában is fontos szerepet játszik.
Az NPK aránya akváriumban eltérhet attól, ami a szárazföldi növények esetén optimális, ezért fontos a megfelelő tápanyagokat használni, hogy a növények megfelelően fejlődhessenek és elkerüljük az alga kialakulását.
A növényeket kiegyensúlyozott módon, bőséges mennyiségű CO2-vel és makro tápanyaggal (NPK) kell ellátni. Ha ezen elemek közül valamelyik hiányos, a növények növekedése a Liebig féle minimum elv szerint korlátozott, és a fel nem használt tápanyagok, mint a vas és a nyomelemek felhalmozódhatnak. Lehetséges, hogy az ilyen kiegyensúlyozatlan tápanyagellátás felelős a vörös algák, például az agancsalga az ecset alga (BBA) vagy szakállalga fokozott növekedéséért.
Az alábbiakban, leírom a tápanyagok határértékeit:
- 10-25 mg/l nitrát (NO3)
- 5-10 mg/l kálium (K)
- 0,1-1 mg/l foszfát (PO4)
- 10 mg/l magnézium (Mg)
- 0,01 - 0.1 mg/l vas (Fe)
- 20-30 mg/l CO2
Mivel a tápanyagok egyensúlya felborulhat ha túletetsz, vagy nem cserélsz rendszeresen vizet, vagy a hanyag karbantartás miatt, ezért felhívnám a figyelmet a rendszeres vízcsere fontosságára. Javasoljuk, hogy hetente cseréld le az akvárium vízének 30%-át. Ez megakadályozza a tápanyagok és egyéb anyagok felhalmozódását is.
Növényes akváriumban általánosságban az alábbi aránypárokat határozzuk meg nitrát és fosztát esetében
- 10:1
- 15:1
Ha az akváriumodban 10 -15 mg/l nitrát található meg, akkor a foszfát szinted körülbelül 1 mg/l legyen. A kálium szinted essen 5-10 mg/liter közé. Ha kevesebb nitráttal szeretnél apellálni mondjuk 5 mg/l akkor 0,3 - 0,5 foszfátot állítsad be.
Az alacsony tápanyagtartalom azt jelenti, hogy a növények nem jutnak elegendő tápanyag forráshoz, hogy növekedjenek és versenyezzenek az algákkal.
Személy szerint úgy gondolom, hogy az agancsalgák fő oka az alacsony tápanyagtartalom. Tökéletesen korrelál a rossz vízkeringéssel is. Ezért, ha ehhez az egyenlethez hozzáadjuk a fény és a CO2 kiegyensúlyozatlanságát, az algák kialakulásának esélye arányosan nő.
Hogy számold fel az akváriumodban az Agancsalgát – agancsalga kiirtása.
Kézi eltávolítás és vízcsere
Próbáld meg manuálisan eltávolítani az összes agancsalgát amit csak tudsz, szükség esetén vágd le a fertőzött leveleket. Legyél óvatos, ne tépjed szét az algát, és ne hagyd, hogy az akváriumban lebegjen. Ezután tisztítsad meg a szűrőt, és csinálj egy vízcserét, hogy amit manuálisan eltávolítottál, ne maradjon a vízben. Ha nem terjedt el komolyabban, akkor ez is segíthet, az agancsalga megállításában.
Carbo kezelés
A carbo alapjában véve egy fertőtlenítő szer. Számold ki a dobozra írt adagolás szerint mennyi az a Carbo mennyiség amit beadhatsz az akváriumba. Állítsad le a szűrőd. Várd meg amíg a vízmozgás teljesen leáll az akváriumban. Ezután közvetlenül egy fecskendő és tű segítségével permetezd az algára. Várj egy 15-30 percet, és indítsad újra a szűrőt. Ezt a kezelést naponta megismételheted. Ha hatásos a kezelés az alga színe vörösre fog váltani.
Hidrogén-peroxid (H2O2) alkalmazása az agancsalga ellen
Hogyan működik a hidrogén-peroxid?
A 3%-os hidrogén-peroxid oldat egy gyakori háztartási anyag, amely hatékonyan használható az akváriumban lévő algák, például az ecsetalga eltávolítására. Ajánlott adagolás: 1-2 ml / 10 liter víz.
A hidrogén-peroxid egy erős oxidálószer, amely az algák sejtjeire hatva oxidálja azok szerves anyagait. A folyamat során atomos oxigén szabadul fel, amely roncsolja az algák szerkezetét, így azok elpusztulnak. Ez a tulajdonsága teszi hatékony eszközzé az agancsalga elleni küzdelemben. Ugyanakkor, ezen oxidáló hatás miatt az akvárium élővilágára is hatással lehet, ezért olvasd el az alábbi figyelmeztetéseket a biztonságos használat érdekében.
Hogyan használd?
- Használj pipettát vagy fecskendőt, és permetezd közvetlenül az algás területre.
- Kezelés előtt állítsd le a szűrőt.
- Várj 15-30 percet, hogy a hidrogén-peroxid kifejthesse hatását.
- A kezelés után indítsd újra a szűrőt, és végezz részleges vízcserét (kb. 20-30%).
FIGYELEM! A hidrogén-peroxid túlzott adagolása károsíthatja a halak és garnélák nyálkahártyáját, ami stresszt vagy egészségügyi problémákat okozhat. Vékony szárú-levelű növények (pl. zosterifolia, Hydrophila) és mohák (pl. Christmas moss) levelei elfeketedhetnek, bár ez általában nem jelentős mértékű.
Az élőlények védelme: A fentiekben leírt dózis mellett az élőlények (pl. halak, garnélák) általában nem károsodnak, ha betartod az adagolási javaslatot. A kezelést 4-5 naponta megismételheted, ha szükséges.
Ha nincs látványos javulás, érdemes mechanikai eltávolítást (pl. fogkefével) vagy a fényintenzitás csökkentését is megfontolni.
Sötétkúra
Mivel az algáknak is fotoszintézisre van szükségük a tápanyagok hasznosításához, ezért egy sötét kúra jó megoldás lehet. Az akváriumi növények sokkal nagyobbak több tápanyagot tudnak raktározni, így nekik egy sötétkúra nem okoz problémát. Olvass utána részletesen a sötét kúrának, de röviden leírom.
- Csinálj egy nagyobb vízcserét legalább 50%-ot
- A szűrőt ne kapcsold le, mert a sötétkúra alatt is fontos a szűrés, és ha a szűrővel fodrozod a víz felszínét az oxigén beoldásod is megállna. Ha van magasnyomású CO2 azt is kapcsold le. Sokan a sötétkúra alkalmával légpumpát is használnak.
- Ne tápozd a növényeket, és ne etesd a halakat.
- Fény nem érheti az akváriumot, így a legjobb az, ha fekete fóliával több rétegben bevonod mindenhol az akváriumot, hogy tökéletes sötétség legyen a belsejében. Ne szűrődjön be fény (a zöld vizet okozó algák nagyon kevés fény mellett is életben maradnak). 5 napig, rá se nézz az akváriumra!
A sötétkúra után
Ha vége a sötétkúrának ismét végezz egy nagyobb vízcserét, 50%-ot, és pár nap után egy szűrőtisztítást is csinálhatsz, hogy eltávolítsad az elhalt algákat. A nagy mennyiségű elhalt alga bomlásakor, ammónia többleted keletkezik.
Etesd meg a halakat, de csak mértékkel. A szokásos adag negyedével kezdj. Erre nagyon figyelj, mert betegégeket is okozhatsz vele.
A növényeid kicsit sápadtabbak lesznek, de hamarosan újra pompázni fognak. A világítást 2 hétig érdemes rövidebb 4-5 órás intervallumban tartani, és a növénytápozást is folytathatod.
Mi lesz a halakkal az akváriumba a sötétkúra alatt?
SEMMI! Hidd el nem fognak éhen pusztulni. A halakba kódolva van az éhezés.
A manuális eltávolítást, a hidrogén peroxidos vagy carbós kezelést (mindig csak az egyiket) és a sötétkúrát akár egyszerre is használhatod!
Milyen élőlények eszi meg az agancsalgát
Nagyjából semelyik. Még a méltán híres Amano garnéla sem fogyasztja. Akkor láttam a garnélákat ezen az algán legyeskedni, amikor elhalt, a színe piros volt.
Több leírásban is olvastam, hogy az Amano garnéla, és az Otocinclus Catfish törpe szívóharcsa és a Garra, szívesen fogyasztja, de én ilyen tevékenységet egyik esetében sem láttam pedig évek óta van az akváriumomban, Amano és Otocinclus-ból is egy-egy csapat.
Összefoglaló
Az agancsalga, egy rendkívül alkalmazkodó algafajta. Általánosságban elmondható, hogy nem könnyű megszabadulni tőle. Nem a világ végét jelenti, de legyél kitartó, mert akár hónapokba is telhet mire teljesen felszámolod.
