• Akvarisztika Kezdőknek

Nem szeretsz olvasni? Hallgasd meg a tartalmat hanganyagként!

 

AZ AKVÁRIUM VIZE ÉS MINŐSÉGE

 

A legtöbb kezdő, azt hiszi, beleengedi a csapvizet az akváriumba és kész is a halak vize.
Ez nagyon nem így van!
Neked olyan vizet kell készítened, amely megfelelő körülményeket biztosít a választott élővilág számára. Vannak olyan esetek amikor a csapvíz teljesen megfelelő, de hidd el ez a ritka. Magyarországi csapvizekre a kemény a nagyon kemény, és a szikes víz jellemző.

Akvarisztikai boltokban sokszor elhangzik halak vásárlásánál, hogy a halak a tenyésztésük során már hozzá vannak szokva a csapvízhez. Helytálló lenne azzal visszakérdezni, ok, de melyikhez? A legtöbb kereskedés importból kapja a halak nagyrészét. A legtöbb halat Ázsiából importálják, ahol alapvetés a lágy víz. A halak nagytöbbségében csak akkor kerülnek csapvízbe amikor a kereskedő átveszi. A halak és a növények sem tolerálják a hirtelen vízkeménység változásokat ezért a legjobb az, ha állandósítod a víz paramétereidet. Nem hiába hangzik el rengetegszer weboldalunkon, hogy teszteld le a vized. Sajnos Magyarországon rengeteg helyen akvarizálásra alkalmatlan a csapvíz. Vagy szikes, vagy túl sok benne a vas, vagy a szerves anyag.

 

A legoptimálisabb víz paraméter a következő
pH: 6.4 - 7.2
GH: 6 - 8 - 10
KH: 3 - 4 - 5

Ne add fel! Tudom ijesztő lehet, hogy számodra idegen mértékekkel találkozol így az elején, de hidd el, ha a menüpont végére érsz megérted!
Ez az a paraméter sor, amiben a legtöbb halfaj, rákfélék, növények tarthatóak. Ezekkel a paraméterekkel egyszerűen nem nyúlhatsz mellé. Ilyen értékű víz viszont nem folyik a csapból.
Ha nem szeretnél a vízzel foglalkozni, és minden áron csap vizet szeretnél használni, ebben az esetben is meg kell mérned a csapvized legalább ezen paramétereit (pH, GH, KH), és a paraméterekhez megfelelő növényzetet és halakat kell választanod.

 

Akvárium víz minősége

 

Hogy tudod megmérni a csapvized és mikor mérd meg?

 

A víz tesztelése nélkül bele se kezdj az akvarisztikába. Ez egy alapvetés, hogy a vizet le kell tesztelni. Ha nem teszteled le, akkor nem tudod, hogy egyáltalán alkalmas-e a víz az akvarizálásra. Az is lehet, hogy szikes a vized. Gondolj bele, ha te főzöl valamit egy számodra ismeretlen ételt, és nem kóstolod meg, akkor mi történhet? Erről is elmondható, hogy van egy kis esélyed, hogy kóstolás nélkül alkotsz egy tökéletes ételt, de 99%, hogy elrontod. Ez a témakör rettentően sokoldalú, ebben a menüpontban nem szeretnék kifejteni mindent, hiszen a weboldal kezdőknek szól, ezért csak és kizárólag maradjunk meg az alapvetéseknél és a minimumoknál, ami ahhoz kell, hogy ki tudj alakítani egy egészséges akváriumi környezetet.

 

A víz pH értéke

 

Alapvetően két típust különböztetünk meg. Ez azt jelenti, hogy a vizes közeg kémhatása szerint osztályozzuk a vizet. Ez lenne a pH érték. Egy 0-14 es skálán állapítjuk meg a víz kémhatását.
A 7-es érték a semleges! Ez alatt savas, ez felett lúgos.

Lúgos környezetben jóval nehezebb akvarizálni, a lúgos környezet befolyásolja a szabad ammónia szintet, amely veszélyes is lehet az élővilágra. Ezért inkább a savas környezetet preferálják a halak, rákok, növények túlnyomó többsége.

Akvárium víz, csapvíz PH mérés
Akvárium víz, csapvíz PH mérés

Minden egyes az akváriumban tartott növénynek megvan a pH optimuma, ugyanis a növények tápanyag felvevő képessége pH függő.

Általánosan elmondható, hogy majdnem minden tápanyag felvétele 6.0 – 6.8pH értéken a legoptimálisabb

Az alacsonyabb pH tartalomnak még egy nagy előnye van, hogy a szabad széndioxid tartalma a víznek nagyobb. A szabad széndioxidra a növényeknek szüksége van, nekik ez az elsődleges szénforrás, ezt fogják felhasználni a növekedés során. Tehát ha alacsonyabb a pH, szebb, egészségesebb növényeid lesznek.
Sajnos a pH értékre van a legkevesebb ráhatásunk. Ez az-az érték, amit nagyon nehéz befolyásolni, de a fentebb leírtak alapján, az élővilág kiválasztása érdekében, fontos tudni az akvárium, a cserevíz, csapvíz, vagy bármilyen felhsznált víz pH értékét.
Ha egy kicsit lágyítjuk a vizet, akkor a pH érték is lejjebb fog menni.

 

Vízkeménység GH-KH (NK) szikes víz

A keménység lényegében vízben oldott sókat jelent.
Az akvarisztikában a vízkeménység meghatározására két paramétert használunk.

GH: Összes keménység (állandó keménység)
KH: Változó keménység (karbonát keménység)

 

 

A GH lényegében az összes kalcium és magnézium ion, amelyeket a növények hasznosítanak. Fontos, hogy GH legyen a vízben. Az akváriumban a GH minimum értéke 3GH- a maximum értéke 20GH között legyen. A minimum és maximum értékek már nagyon szélsőségesek, nem a legjobb, ha ilyen értékekre állítjuk az akváriumot. KH szerepe pedig az, hogy stabilizálja a pH értéket, és a széndioxid beoldódásának mértékében vesz részt. Minél magasabb a KH értéke a víznek, annál kevesebb széndioxidot tud felvenni a víz, így akár magasnyomású CO2 rendszer beépítésére is szükség lehet. Ezért egy növényes akváriumnál (egy egészséges akváriumban nagymennyiségű növény is megtalálható) minél alacsonyabb KH értékre törekedjünk. Nem javaslom a 0KH értéket, bár annak is megvannak az előnyei. Optimális, ha 3-6 értéken tartjuk a KH szintet! Az ideális arány a GH és a KH között a dupla érték. Tehát, ha 4KH értéked van akkor 8 lenne az ideális GH szint. Ha 0KH-s vizet csinálsz, akkor is érdemes legalább 4GH értéket tartani.

Víz keménység mérés GH -  KH

Még egy fontos dolog. A GH-nak és a KH-nak is a mértékegysége az NK, az-az német keménység.
Ezt azért fontos tudnod, mert amikor növényeket, vagy halakat választasz, akkor nem GH érték van megadva hanem NK!

 

 

 
Vízkeménységi értékek
0–4 NK nagyon lágy
4–8 NK lágy
8–18 NK közepesen kemény
18–30 NK kemény
30 NK felett nagyon kemény
 

 

 

 

 

 

 

 

A SZIKES VÍZ

Ha szikes a vized, az azt jelenti, hogy a KH értéked közel olyan magas, vagy magasabb, mint a GH.
Szikes vízben nem lehet akvarizálni! Ha szikes a csapvized, a víz kezelése nélkül bele se vágj!

Remélem most már megértetted miért fontos az, hogy megmérd a használni kívánt vized, mielőtt nekilátsz az akvarizálásnak. Ha ezekkel a mért adatokkal nem vagy tisztában, akkor nem tudsz egy megfelelő élővilágot sem kialakítani.

Tudom-tudom, jönnek is az ellenpéldák, hogy nekem szikes a vizem, mégis nő a növény. Nos a KH értéket a karbonátok adják. Két vegyület (só) az ami a szikességért felelős, ez a Nátrium-hidrogén-karbonát és a Nátrium-karbonát. A csapvízben ezen vegyületek arányát nem tudhatod. Ha a nátrium karbonát a magasabb a csapvízben, akkor nincs az az Isten, hogy megmaradjon benne bármilyen növény, ha viszont Nátrium-hidrogén-karbonát van nagyobb mennyiségben akkor bizonyos rettentő igénytelen növények megmaradnak, vegetálhatnak.

A KH érték befolyásolja a vízben lévő széndioxid mértékét. A növényi növekedéshez pedig szén kell! Ha magas a KH, akkor a szabad széndioxid koncentráció csökken a vízben, így az akvárium vize eltolódik a lúgos tartományba, tehát 7pH felett lesz, ami a növények és a halak túlnyomó többségének rossz. Persze ezt magasnyomású CO2-vel lehet ellensúlyozni, csökkenthető a pH, de sok értelme nincs!

Ezért, ha cseppteszt azt mutatja, hogy szikes a vized, azaz a KH értéke közel akkora mint a GH, vagy magasabb, nincs sok értelme szerencsétlenkedni vele, hanem kezelned kell! Két módon teheted meg. Veszel GH növelő készítményt, és a GH értéket a KH duplájára emeled, majd visszalágyítod a vizet. Ez már leírva is körülményes. A másik megoldás, hogy vagy tiszta desztillált vizet, vagy a költséghatékony, RO vizet használod, mind két esetben visszasózottan! Törekedj arra, hogy az akva vized, KH értéke, 5 alatt legyen. A GH értéked pedig ne legyen 10 - 13nk felett.

 

A vízparaméterek mérése

Csak és kizárólag csepp tesztet használj. A gyorstesztek nem adnak pontos eredményt.
A gyorsteszt arra jó, hogy megmutatja neked, hogy esetleg mi lehet a probléma, és azokra az értékekre rá tudj mérni újra csepp tesztel.

  1. PH teszt, ebből olyat vegyél, ami legalább 10 pH-ig tud mérni ilyen lehet a JBL pH tesztje.
  2. GH - KH teszt, ebből a legolcsóbb cseppteszt az a NEPTUN teszt, tökéletesen megfelel a célnak.

Ezzel mérd meg, a jelenlegi csapvized.

Akkor jó, ha a KH érték feleakkora mint a GH.
Példa: 10GH - 5 KH.

Neptun GH - KH teszt
Neptun GH - KH teszt
JBL PH teszt
JBL PH teszt

Ideális GH - KH arány 2:1

Hogy tudod javítani a víz minőségét?

Sok lehetőséget használnak ki az akvaristák a vízminőség javítására, ilyen lehet, a forralás (ezt hagyjuk is mert egy baromság), kevertágyas gyanta használata, a kútvíz, esővíz, forrásvíz, palackozott víz, de hidd el mindegyik megoldás macerás, időigényes, költséges és némelyike kockázatos is lehet az élővilágra. Ezért csak kettővel foglalkozunk, ez a desztillált víz, és az RO víz használata. Desztillált víz használata hosszú távon viszont költséges, akkor éri meg alkalmazni, ha 50 liter alatti az akvárium. Az RO víz költségeiről az RO szűrőkkel foglalkozó menüpontunkban pontosan olvashatsz.

 

Vízminőséget lágyítással javíthatod, DE!
SOHA NE LÁGYÍTS ÚGY VIZET, HOGY NEM TUDOD MIRŐL MIRE LÁGYÍTASZ! Ha szikes a vized lágyíthatod, úgy ahogy akarod akkor sem lesz megfelelő a növényeknek. Lágyítás előtt minden esetben mérd meg a vized GH - KH értékét! Sajnos sokszor olvasom, hogy öntik a desztillált vizet az akváriumba, de azt sem tudja az akvarista, milyen az alap vize.

 

  1. Desztillált víz + csap víz használata
    A legegyszerűbb megoldás a desztillált vízzel való kiegészítés, lágyítás. Itt fontos, hogy csak olyan desztillált vizet vegyél, amely akvarisztikai célokra is felhasználható, vagy egy halacska, vagy egy akvárium piktogrammot látsz a címkén. A csap és desztillált vizet keverd addig amíg nem éred el a lehető leg optimálisabb értéket. 
  2. RO víz + csap víz használata
    RO vizet tudsz vásárolni akvarisztikai boltokban, vagy beszerzel egy RO szűrőt, amely segítségével a csapvízből előállítod a tisztított vizet, és hasonló módon kevered, mint a fent említett desztillált víz használatakor.
  3. Csak RO víz használata
    Első körben beszerzel egy RO szűrőt. A megszűrt RO vizet vissza kell sózni, amit GH-KH növelő sóval tehetsz meg.  A további mérésekhez be kell szerezned ezt a sót, és egy úgynevezett digitális TDS mérő (vezetőképesség mérő) műszert. Én általánosságban 120ppm értékre szoktam visszasózni a vizet. A TDS mérő fogja neked megmutatni a víz vezetőképességét, PPM értékben.  A TDS mérőnek ebben az esetben azért van nagy szerepe, mert így a sózás alkalmával nem kell folyamatosan a cseppteszteket használni, hanem ha mindig ugyan arra a PPM értékre sózod vissza a vizet, amelyet az első sózás alkalmával beállítottál egy megfeleő GH értékre, akkor ha már csak PPM-et mérsz és PPM értékre sózol vissza, biztos lehetsz benne, hogy az ugyan annyi GH - KH érték lesz. 120-150ppm használata tökéletesen megfelelő.

 

FONTOS! A lágyítást csak akkor érdemes alkalmaznod, ha a csapvíz KH értéke a fele vagy közelít a GH érték feléhez. Ha a szikes vizedet lágyítod, az ugyan úgy szikes víz marad, maximum csak csökkentetted a GH-KH értéket.

 

A CSAPVÍZ további kezelése a VÍZELŐKÉSZÍTŐ

A legtöbb csapvíz klórt tartalmaz, pontosabban klóramint, amely a klór vegyület összetevője. A klóramint baktériumölő hatása miatt adják a csapvízhez. 

Mit jelent a csapvízben a KÖTÖTT AKTÍV KLÓR érték, amelyet megtalálsz a vízmű vízparamétereinél?
Klór alapú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén keletkező klórozási melléktermék mennyiségre utaló paraméter. A legnagyobb arányát a klóraminok teszik ki, melyek klór alapú fertőtlenítőszerek és az ammónium reakciójából keletkeznek. Határértéke ivóvízben 3 mg/l.

Ez a vegyület ha bekerül az akváriumba, nem csak a jótékony baktérium állományaid tizedeli meg, de károsítja a növények gyökereit és leveleit is.

 

Tévhit! Elterjedt az a tévhit, hogyha állni hagyod a csapvizet legalább 24 órán át, akkor a klór, klóramin elpárolog belőle. A klóramin viselkedése nem hasonlít a klórhoz, és nem távozik azzal, hogy pihenteted. Sőt ha párolog belőle a víz a klóramin szint növekszik. A klórt, egyszerű eltávolítani a csapvízből, mert állni hagyod, vagy buborékoltatod, távozik a vízből. A klóramint viszont ezen a módon nem tudod eltávolítani. Az eltávolítására két módszert tudsz alkalmazni, az akvarisztikában.

 

  1. Szűrőberendezés. A klóramint, szénszűrő segítségével meg tudod szűrni, viszot a szén telítődik egy idő után nem lesz hatékony. Beszerzel egy RO szűrőt, amely segítségével teljesen meg tudod szűrni a vizet, úgynevezett nullás vizet hozol létre.
  2. Vízelőkészítő folyadékok használata.

FONTOS! Ha csapvizet használsz akkor, az akváriumi használat előtt, pihentesd a vizet minimum 24 órára és használj vízelőkészítő folyadékot.

A víz előkészítő folyadék megköti a vízben található nehézfémeket és eltávolítja a klórt és klorint, ezáltal biztonságossá teszi a csapvizet a halak számára.  

Vízelőkészítőből az Aqualine Liquid Gold, Easy Life FFM klórtalanító vízelőkészítő, Seachem Prime vízelőkészítő, JBL Biotopol vízelőkészítő, Tetra AquaSafe vízelőkészítőt tudom ajánlani, de még számos jó termék van a piacon. A vízelőkészítőt a cserevízben is kötelező használni.

A vízelőkészítőt olyan esetekben is tudod használni, ha valamilyen eszközödet elmosod csapvízben, akkor egy vízelőkészítős vízben meg tudod áztatni.

Vízelőkészítő
Vízelőkészítő

 

 

 

 

 

Páramentesítő víz felhasználása az akváriumba

 

Záró gondolatként szeretnék még egy tévhitet eloszlatni. Sajnos sokan gondolják úgy, hogy a páramentesítő vizét használják fel az akváriumba!
Soha, ne használd a páramentesítő vizét az akváriumodba, és ennek nagyon egyszerű okai vannak.

Ne használj az akváriumba pára vizet

 

A páramentesítő vize szürke víz A párátlanító víz a páramentesítő rendszerek hulladékai. A rendszer csöveiben, tartályában pangó vízben baktériumok szaporodhatnak fel. A vízben fémek, olajok, vegyi anyagok találhatóak. A páramentesítők a lakás levegőjét áthúzzák a szűrő közegein, így a benne lévő víz nem csak poros, de tartalmaz minden olyan anyagot, amelyet a levegőbe engedsz, pl. spré, gőzök gázok.
Ezért a páramentesítő készülékek vize alkalmatlan az akvarizálásra. Az akváriumba semmi olyan vizet ne adagolj be, amit te magad nem innál meg!

 

 

 

Esővíz az akáriumba?
Használható-e az esővíz az akváriumba?

 

Az esővíz használata az akváriumban nem ajánlott, több okból kifolyólag. Bár természetes forrásnak tűnhet, valójában számos veszélyt és kihívást rejt az akváriumi élővilág számára. Íme néhány ok, amiért jobb elkerülni az esővíz alkalmazását:

 

Szennyeződések Az esővíz gyakran szennyezett levegőből származó vegyi anyagokkal és szálló porral. Ezek az anyagok károsak lehetnek az akváriumi élőlényekre és a vízminőségre.
Ásványi anyagok hiánya Az esővíz alacsony ásványi anyag-tartalommal rendelkezik, ami nem megfelelő a növények és az akváriumi állatok egészséges növekedéséhez.

 

Vírusok és baktériumok Az esővíz tartalmazhat kórokozókat, mint vírusokat és baktériumokat, amelyek betegségeket okozhatnak az akváriumi élőlényekben.
Változó összetétel Az esővíz összetétele nem állandó, hiszen időjárástól és helytől függően változhat. Ez nehezíti a vízminőség szabályozását és az akváriumi körülmények stabilitását.

 

Esővíz az akváriumba
Ne tegyél esővizet az akváriumba kezelés, szűrés, mérés nélkül

 

Az esővíz alacsony pH-értékű, ami azt jelenti, hogy savas jellegű. Ez a tulajdonsága miatt az esővíz képes oldani és magába szívni a tetőről és a vízgyűjtő rendszerekből származó anyagokat. Például a fém tetők, csatornák és ereszcsatornák esetében az esővíz oldhatja a fémanyagokat, mint például a réz, ólom vagy cink. Ezek a fémanyagok azután bekerülhetnek az összegyűjtött esővízbe, ami veszélyt jelenthet az akváriumi élőlényekre.

Ugyanez a helyzet a műanyag, vagy festett és bevonatos tetők esetében is. Az esővíz oldhatja a bevonatokban, festékekben vagy műanyagokban található vegyi anyagokat, mint például a műanyag lágyítókat, oldószereket és egyéb adalékanyagokat. Emellett a tetőn és a vízgyűjtő rendszerekben felgyülemlett szennyeződések, mint például por, pollen, madárürülék és egyéb szennyező anyagok is bekerülhetnek az esővízbe.

Az esővíz használata során érdemes figyelembe venni, hogy a benne lévő GH-értékek változóak lehetnek, és nem mindig tartalmazzák a megfelelő arányú kalciumot (Ca) és magnéziumot (Mg), amelyek a növényes akvarisztikában kulcsfontosságú tényezők. Ezenkívül a sivatagi por, amely egyre gyakrabban jelentkezik, magas foszfáttartalma miatt problémás lehet az akvárium számára. Ezért mindig gondosan mérlegeld az esővíz alkalmazását, és mérj minden vízparamétert, mielőtt akváriumodba öntöd.

Mindezek miatt fontos, hogy az esővíz használata előtt gondosan szűrd és kezeld a vizet, hogy eltávolítsd a lehetséges szennyeződéseket és káros anyagokat.

 

Ha mégis esővizet szeretnél használni az akváriumban

Ha valaki mégis szeretné használni az esővizet az akváriumban, akkor alapos szűrés és kezelés után teheti meg. Az alábbi lépéseket érdemes követni az esővíz felhasználása előtt:

1. Mechanikai szűrés: Az első lépés az esővíz mechanikai szűrése, hogy eltávolítsd a benne lévő nagyobb szennyeződéseket és lebegő részecskéket. Ezt szűrőpapírral, szűrővattával vagy finom szűrővel végezheted.

2. Szén- és szűrőbetét: Az aktív szén és a szűrőbetét segít eltávolítani a vízből a szerves anyagokat, a kémiai szennyeződéseket és a kellemetlen szagokat. Használj egy jó minőségű aktív szént tartalmazó szűrőbetétet a vízszűrőben.

3. UV szűrés: A vírusok és baktériumok eltávolítására használj egy UV-szűrőt. Az UV-sugárzás elpusztítja a kórokozókat, így biztonságosabbá teszi az esővizet az akváriumi használatra.

4. Ásványi anyagok pótlása: Mivel az esővíz alacsony ásványi anyag-tartalommal rendelkezik, fontos, hogy pótoljuk azokat a hiányzó ásványi anyagokat, amelyekre az akváriumi élőlényeknek szükségük van. Ehhez használhatsz speciális vízkezelő termékeket és ásványi sókat.

5. Vízminőség ellenőrzése: Ellenőrizd az esővíz vízminőségét a szükséges paraméterekre (pH, KH, GH, nitrit, nitrát, ammónia stb.) mielőtt az akváriumba öntöd. Ha szükséges, állítsd be a vízparamétereket az akváriumi élőlények számára megfelelő értékekre.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti lépések csak csökkentik a kockázatokat, de nem garantálják a teljes biztonságot. Az akváriumi élőlények egészségének és biztonságának érdekében a legjobb megoldás továbbra is a megfelelően előkészített csapvíz vagy RO víz alkalmazása.

 

A közösségi oldalakon láthatjuk, hogy néhányan elégedetten használják az esővizet az akváriumukban. Fontos azonban tudni, hogy nem mindegy, hogy hol élsz, van-e melletted ipari létesítmény vagy forgalmas út. Az sem lényegtelen, hogy mikor gyűjtöd az esővizet, és milyen felületről. Emiatt mindig legyél kritikus, ha valaki azt állítja, hogy számára tökéletes az esővíz, mert az esővizek között jelentős különbségek lehetnek. Téged illet, hogy vállalod-e a kockázatot az esővíz alkalmazásával. Jobban teszed ha kerülöd, mert a szűrése, és kezelése körülményesebb mint a csapvízé!