05. Az akvárium megfelelő szűrése és szűrőanyagok

A szűrő témakörében nagyon sokan elvéreznek. Tapasztalat az, hogy az olcsósított szett akváriumok mind alul vannak méretezve, és sajnos a legtöbb bunker halasboltban sem értenek hozzá igazán, hogy ennek tudatában legyenek. Az eladás többet számít!

01Nitrifikáció

  Mérgező és algásodást okozó ammónia lebontása. Ez egy körforgás, ami az ammóniából nitritet, a nitritből nitrátot készítenek a baktériumok.

02Vízforgatás

  Ahhoz, hogy az akvárium minden pontján mozgatni tudja a vizet, ezáltal eljuttassa a fontos tápanyagokat, oxigént (O₂) és a széndioxidot (CO₂). Ne maradjon az akváriumban lesüllyedő bomlástermék, ami megül a talajban és szennyezi a vized.

03Víztisztítás

  A vízben található szemcsék törmelékek (növénydarabok) eltávolítása.

Ahhoz, hogy mind a három funkciót tökéletesen ellássa az akvárium tisztán tartására, szűrőnek megfelelő méretű űrtartalommal kell rendelkeznie, és a szűrő belsejébe megfelelő méretű és típusú szűrőanyagokat lehessen elhelyezni. Legyen ahhoz ereje, hogy a megfelelő mennyiségű vizet meg tudja forgatni óránként. Kényelmi szempontok is sokat számítanak, pl. a könnyű tisztítás, leállításkor ne engedje vissza a szennyeződéseket, ahogy ez a legtöbb belső szűrőnél előfordul.

Sajnos sokszor tapasztalom, hogy a nem megfelelő szűrő választás az akvárium halála, és az akváriumok felszámolásának legfőbb oka.

Fogadj meg egy tanácsot, és kezdőként rengeteg problémát elkerülhetsz. Úgy válaszd meg a szűrőd, hogy a szűrő közeged térfogata, az akvárium térfogatának minimum az 5%-a legyen. Ha ezt az egy kicsi szabályt betartod, nagyon sokat tettél annak érdekében, hogy egy egészséges kiegyensúlyozott akváriumot tudj üzemeltetni.

Én személy szerint minden akvárium méretbe csak és kizárólag a külső szűrőt preferálom. Az 54 és egy 110 literes akvárium méretek is azok, amelyeket már külső szűrővel érdemes használni.

Miért?

Mert ha az alábbi szűrőkapacitási százalékot veszed figyelembe akkor az 54L-es akvárium esetében is, 2.7L-es szűrőközegnek kellene szűrnie. Egy belső motoros szűrőnek nincs ilyen térfogata, 1-2-3dl maximum.

Összefoglalva mire kell figyelned az akvárium szűrő kiválasztásánál

1. Próbálj meg minden esetben külső szűrőben gondolkozni, legyen az akasztós, vagy vödrös.
2. Minimum 10x át tudja forgatni a teljes akvárium vizet óránként, a gyári adatra is érdemes rászámolni, így számításba vetted a szűrőanyagokat és a tömődést is! A nano akváriumnál pedig számolj nyugodtan 10-15x-os forgatást is óránként!
3. A szűrőanyag térfogata minimum az akvárium térfogatának 5%-a legyen! A nano akváriumok esetén akár 10%-ot számolhatsz.

Minig informálódj a szűrésről. Ugyanis ha te Bettát szeretnél tartani, nagyon oda kell figyelni, hogy az akváriumban szinte ne legyen áramlás. A fenti értékek növényes akváriumokra a jellemzőek, de miért is ne szeretnél egy szép növényzettel dús akváriumot! Nagyobb akváriumok vízforgatásáról lentebb írok. Itt most kisebb 100L alatti akváriumokról beszélek. Kezdőként nem jellemző a 100 liter feletti akvárium vásárlása.

Minimális vízforgatás

Van egy alapvetés amihez minden esetben tartanod kell magad, akár külső akár belső szűrőt alkalmazol.

A gyári adatokra és a valóságra egy példa. Nekem az 54L-es akváriumot egy Eheim 2271 professionel 4+ 250 külső szűrő végzi. Ennek a szűrőnek a gyári adata szerint 950 litert tud megmozgatni óránként, azaz 950 L/h a teljesítménye. Ehhez a szűrőhöz a gyári ajánlott akváriumméret: 120L és maximum 250L-es akváriumhoz alkalmazható. Akkor most vegyük a maximumot. 

Ha a rekeszek teljesen üresek akkor képes leadni a 950 L/h-t, de ezt vegyük mellékesnek, számoljuk azzal, hogy mindig erre képes.  A 250L-es akvárium esetén a szűrő elnagyolva 4-szer tudja átforgatni az akvárium vizét, ami lássuk be édes kevés. A cikkben ennél kisebb akváriumokról beszélek, itt tennék egy olyan megjegyzést, hogy a 250L már egy olyan méret amelyben egy 5-6 szoros vízforgatás is bőven elégséges óránként. Tehát ha szigorúan a gyári adatot nézzük hajszál híján majdnem jó, de ott van az a fránya szűrőközeg nagyság is...

Tehát ha a tömődéssel is számolunk akkor ennek a szűrőnek a maximális akvárium kapacitása 80L.

A gyári adat nagyon csalóka, és a kezdő akvaristák 90%-a mindig belefut ebbe a hibába. Én is egy belső szűrővel kezdtem, kisebb teljesítménnyel. Nem is volt hatékony, nekem is megvolt a magam pénzkidobása, algásodása, elhullása.
Véleményem szerint a gyártók azért lövik túl az akvárium méretet, mert kisebb akváriumokhoz nem lehet eladni a nagyobb méretet. Pedig, ha utánaszámolsz, kicsit is odafigyelsz a szűrő kapacitásra, azonnal le kellene esnie, hogy a gyári adat sántít!

Az akvarisztika az indulásnál nem egy olcsó mulatság.

Ahhoz, hogy hosszú távon jól működő akváriumot hozz össze, invesztálnod kell. Minden egyes olcsósítás, plusz pénz kiadást fog jelenteni. Amin ne spórolj az a világítás és a szűrő. Ha kell ne vedd meg újonnan, nézz körül a használt piacon, és a későbbiekben gyűjts össze egy korszerűbbre, újra. Hidd el saját magadnak teszel keresztbe, ha ezeken az eszközökön olcsósítasz. Ha megvan minden eszközöd, elkészítetted a vized, bakterizáltad, vártál minimum 2 hetet az indulás óta, jöhetnek a halacskák! 

Ha a leírtak ellenére mégis belső akvárium szűrőre esne a választásod, akkor fogadj meg pár tanácsot. Először is mérd meg a vízoszlopod magasságát, és a vízoszlophoz mérten válasszad ki a belső szűrőd, lehetőleg akkorát amekkora a vízoszlopod nagysága. NAGYON FIGYELJ ODA, hogy vannak olyan belső szűrők amelyek alul is perforáltak, azt nem nyomhatod le az akvárium talajáig, 2-3 cm-t kell hagynod! Olyan belső szűrőt válassz, amely kazettás, azaz bővítheted, és tudod a szűrőanyagokat variálni. A szűrő felület így is úgy is annyi mint halottnak a csók, de legalább nem csak egy db szivacsod lesz benne, így elősegítheted, a biológiai szűrést. Használj a kazettákba minél több biológiai szűrőanyagot. A szivacsba is beleül a baktérium, de a felülete jóval simább mint a biológiai szűrőanyagoknak. Hagyd a szivacsra a fizikai szűrést, ne arra apellálj, hogy majd abba lesznek a bacik. Fontos, hogy ne az olcsóságra menj, hanem a minőségre, mert akkor van némi esélyed arra, hogy valamennyivel egészségesebb akváriumot rakj össze. Nagy általánosságban, ha valaki belső szűrőre adja a fejét, és valóban érdekli az akvarisztika, vagy felfogja, hogy az akvárium egy külön élővilág, és látja, hogy nem egészséges, hamar lecseréli a belső szűrőjét. De akkor legalább van egy szűrőd tartalékba, ha valami gikszer lenne az új külső szűrőddel.

 

Szűrőanyagok kiválasztása, használata akváriumi szűrőkbe

Fentebb, bőségesen kitárgyaltuk, hogy egy adott akvárium mérethez, milyen szűrőt válasz, és milyen teljesítményt kell választanod, hogy az akváriumi szűrésed megfelelő legyen. Ha figyeltél, akkor láthattad, hogy nincs olyan kicsi akvárium méret, amelyre ne lehetne külső szűrőt tenni. A belső szűrők, egyszerűen alkalmatlanok a feladatra a méretük miatt, és minél kisebb egy akvárium annál több hasznos helyet foglal el az akváriumban. 
Tudjuk, vannak a szivacs szűrés hívei, és megbotránkoztatva olvassák ezeket a sorokat, ezért szeretnék pár sort írni erről a szűrési technikáról.

A szivacs szűrés hatékony? IGEN! Hatékony nagy felülettel!
A szivacs szűrés olcsó? IGEN olcsó!

Itt le is zárnám miért jó, és számomra ez nem elég érv a szivacs szűrés mellett! Ugyanis, az akváriumot nem szeretném megtölteni egy hatalmas szivaccsal csak azért, hogy elérjem a megfelelő szűrő felületet, így ismét csak a helyet foglalja. Hangos a légpumpa miatt. Ronda, mert a szivacs koszolódik, és állandóan ott kell nézegetni a koszos szivacsot az akvárium valamelyik oldalán. Persze erre mindig az a válasz, hogy növénnyel el lehet takarni. Rendesen nem lehet elfedni, és a helyére inkább teszek még egy fát, még egy sziklafalat, ami sokkal esztétikusabb, természetesebb mint a szivacs. Amikor pedig kiveszed, hogy tisztítsad, vissza nyomja az összes trutyit magából. Tehát ha azt szeretnéd, hogy az akváriumod esztétikus legyen, és a szűrésed tökéletes, akkor a külső megoldások azok, amelyeket alkalmazni érdemes.

A weboldal teljes tartalma a kezdőkre épül, így nem fárasztanálak a különböző külső megoldásokkal, a hangsúlyt a vödrös külső szűrőkre, azoknak a felépítésére, és szűrőanyagaikra helyezem.
 

A szűrő méret választást már megtanultad az 5-ös pontban, de azért az ismétlés soha nem árt.

Miért van szükség szűrésre, és miért van nagyon sok kezdő akvarista tévedésben az akváriumi szűrő funkcionalitásával kapcsolatban?

A legtöbben azon a tévúton járnak, hogy a szűrés a fizikai szennyeződéseket távolítja el az akvárium vizéből, pedig ez a feladat a szűrés 10%-át teszi ki. Az akváriumban nagy mennyiségű szerves, bomló anyag található és ezek a bomló szerves anyagok a baktériumok munkássága révén ammóniát eredményeznek. Az ammónia káros, halálos a halak számára, és algásodáshoz is vezet.

A külső szűrőkhöz a jobb minőséget képviselő gyártók adnak szűrőanyagot. Bár ők is spórolnak, és általában kiszúrják a szemed, valami olcsó szivaccsal, vagy műanyag úgynevezett bioballal, vagy az Eheim Mechpro mechanikai-biológiai szűrőanyaggal. Az Eheim több szűrőjéhez biztosítja az Eheim Substrat Pro-t is, ami egy felső középkategóriás szűrőanyag. De más gyártóknál, mint pl. a Fluval, kerámia gyűrűket biztosít hozzá, ami az alja a biológiai szűrőanyag palettának (ez is inkább csak mechanikai szűrést végez), ahogy a bioball vagy a Mechpro is, biológiai szűrésre nem igazán alkalmasak.

Tehát a külső szűrők gyári töltet kialakítását érdemes felülvizsgálnod, mit kaptál hozzá, és hogy teheted jobbá.

Ahogy az 1-es pontban leírtuk, az akvarisztika nem egy olcsó hobbi. A szűrők esetében is törekedj arra, hogy a legjobb minőséget vedd meg mint szűrőben, mint pedig szűrőanyagban. A jobb minőség tartósabb, és hosszútávú megtérülő befektetés. Nem pár hétre veszed meg ezeket a drágább szűrőanyagokat hanem hosszú évekre. Tehát inkább várj, egy kicsit spórolj, de ne vedd meg a gagyit, mert idővel megbosszulja magát. A profi szűrés és szűrőanyagok nem fogják kivonni a tápanyagokat a vízből, és nem fogják megváltoztatni a víz kémiáját, és nem kell kidobni pár hónap után. 

Érdemes olyan szűrőt választanod a külső szűrőből, ami minimum 3 kazettát tartalmaz. Ebben a cikkben is úgy példázok, mintha három kazettás szűrőt építenél fel.

Akváriumi szűrőanyagok

Mielőtt belekezdenék a szűrőanyagok kivesézésébe, beszéljünk az aktív szénről! Több szűrő gyártó a töltetekhez biztosít aktív szénszűrőt. Higgyétek el nem ördögtől való, ahogy azt általában lefestik. A szénszűrőnek nagyon jó hatásai is vannak, statikusan vonzza a részecskéket. Ésszel kell használni, megvan az az akva fajta, hely és idő amikor érdemes alkalmazni az aktív szenes szűrést.

Az aktív szén gázokat képes detoxikálni, eltávolítja a szerves szennyező anyagokat, mely okozhatja pl. a víz sárgás színét. Eltávolítja a szerves savakat, fehérjéket, hormonokat, antibiotikumokat, vegyi anyagokat. Ezért gyógyszeres kezelés után ajánlott a használata. A szervetlen anyagok közül eltávolítja a klórt és mindent, ami az akváriumban elszíneződést, vagy szagot okoz, ilyen pl. a fenol. Az ammóniát, a nitritet és a nitrátot nem köti meg.

 

Viszont hátrányt jelenthet, hogy bizonyos mértékben megköti a vasat, mangánt, molibdént, kadmiumot, cinket és a széndioxidot, amely a növényeknek hasznos tápanyag, és hiánytüneteket okozhat. Ezért, ha már növényeket is tartasz, és miért ne tartanál, a használata csak szakaszosan ajánlott. Én még nem mértem meg pontosan, de szakirodalmakban már többször olvastam, hogy napi tápozás esetén, ha meg is köti a szén ezeket az anyagokat, nem tud annyit megkötni, és ezáltal kivonni a vízből, hogy gondot okozzon. Ha használtam is aktív szenet az akváriumban, csepp tesztel nem mértem kevesebb tápanyagot pl. a vasból, mikor használtam az aktív szenet.

Nem fontos a szűrőbe tenni az aktív szenet, egy kis szűrő zsákba helyezve akár be is lógathatod az akváriumba. Persze úgy nem lesz a hatása annyira hatékony mintha a szűrőben lenne, de statikus vonzásának köszönhetően szépen tisztít úgy is. A szakaszos használatot úgy értem, hogy 24-48 órás kezelés után 2-4 hét kihagyást érdemes tartani.

Muszáj volt kicsit tisztába tenni az aktív szenet, és kezdőként is fontos tudni, hogy mire használható, de tudnod kell, hogy ez a szűrőanyag az, amire állandó jelleggel nincs szükség. Én évek óta nem használtam, és rengeteg olyan akváriumot tudnék felmutatni példának, ahol soha nem is volt használva aktív szén. Ezt, hogy kiveséztük, jobb ha kiveszed az aktív szenet a szűrőből, és helyettesíted valami más anyaggal pl. biológiai szűrőanyaggal.

Nagyon sok szűrőanyag van a piacon, olcsóbbak drágábbak, és rettentő nehéz kiigazodni rajtuk. Több szűrőanyagot használtam már, és több szűrőanyagot néztem már meg mikroszkóp alatt. Így kialakult bennem, hogy mik azok a márkák, amit jószívvel ajánlhatok neked is.
Egy szűrőben, bőven elég háromfajta szűrőanyagot használni.

1. Szivacs
2. Biológiai szűrőanyag
3. Perlonvatta

Bontsuk ki kicsit részletesebben ezt a három szűrőanyagot, és ígérem próbálom rövidre fogni amennyire csak lehet.

Szivacs

A szivacs a legelterjedtebb szűrő anyag, és a szivacsnak köszönhető az is, hogy a legtöbben asszociálnak a szivacs láttán és hallatán arra, hogy a szűrés lényege a mechanikai szűrés. Fogod a mosogató szivacsot, elmosod a tányért és tiszta lesz. Egy mechanikai tisztítást végeztél el, és ugyan ezért gondolnak arra, hogy a szűrő is csak mechanikai feladatot lát el. Veszel egy belső szűrőt abban szivacs van, veszel egy külső szűrőt, szivacsokat látsz benne. Ezért nem is csoda. Viszont most már te is tudod, hogy biológiai szűrést végez a legnagyobb százalékban. A szivacsot egyébként a helyén kellene kezelni, és arra használni amire való, mechanikai szűrésre. Most biztos sokan megbotránkoznak, és az anyukám is csuklik, de megpróbálom megindokolni. Ha a szivacsot megnézed mikroszkóp alatt már kis felbontás esetén is, jól látható, hogy a szálak felülete sima, így a teljes felülete igencsak csekély.

A képen egy TM30-as sűrűségű szivacsot látsz. Ez az a szivacs sűrűség, amelyet érdemes használni a külső és belső szűrőkben egyaránt.
Egy kisebb nagyításon is jól látszik, hogy a szálak felülete teljesen kisimul, nincsenek barázdák, nincs olyan felület, ahol sok-sok baktérium megtapadhatna. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a baktériumok nem tudnak rajta megtelepedni, de nem is olyan mennyiségben, mint amit egy tényleges biológiai szűrőanyag biztosítani tud mondjuk egy belső szűrő esetén. Tehát a szivacsot megtartanám annak, ami, egy jó mechanikai szűrőnek.

A szivacsok több fajta sűrűséggel rendelkeznek, amelyeket TM számmal jelölnek.

TM betűk után minél magasabb számot látsz, annál sűrűbb a szivacs szerkezete. Sűrűség szerint az akvarisztikába három féle szivacsot használunk. TM10 szivacs, TM20 szivacs, TM30 szivacs.

A külső szűrő, szűrőkosarak felépítése - akvárium külső szűrő töltet sorrend

Az akváriumi külső szűrők esetében érdemes a gyári tölteteket lecserélni (ha kapsz hozzá), és úgy felépíteni, hogy az a lehető legelőnyösebb legyen. Ebben segít neked az alábbi leírás. Alúlról felfelé érdemes építkeni (vagy ahogy a víz útja van). 

00Előszűrő

A külső szűrőből egy szivacsot soha nem cserélem más fajtára, benne hagyom a gyárit, ezek a szivacsok találkoznak először az akvárium vízzel, ezért is hívják őket előszűrőnek. Ezek általában TM10 vagy TM20-as szivacsok. A sűrűségük nem nagy, viszont a nagyobb és közepesebb szennyeződéseket könnyedén kiszűrik. Továbbá a szűrőben olyan helyen helyezkednek el, ahol vagy nem kell megbontani a teljes szűrőt a tisztításukhoz (pl. Oese) vagy a fej levétele után azonnal az előszűrő szivaccsal találkozol (Eheim). Ezért ezeknek a szivacsoknak a tisztítása egyszerű és könnyű. Tehát az első réteg amit használsz a szűrőben, az a szivacs réteg, amely ne legyen sűrűbb mint TM 10 vagy TM20-as szivacs.

 

A szűrő további felépítése a kosarakkal folytatódik. Itt eltérőek az alkalmazások, én azt írom le nektek ahogy én építem fel a szűrőt, és meg is indokolom nektek miért ezt alkalmazom.

01Legalsó szűrőkosár

Az alsó kosárba ismét egy szivacsréteget érdemes tenni. Itt már soha nem használom a gyári szivacsokat, mert általában TM20-as szivacsnál sűrűbbet nem tesz bele a gyártó. Viszont én nagyon szeretem a kristály tiszta vizet, nem szeretem, ha a felsőbb rétegekbe nagyobb szennyeződések is eljutnak, ezért a legalsó rekeszbe a TM30-as szivacsot teszem.

A kosarat mindig teljesen kitöltöm a szivaccsal. Ezért, ha te is veszel TM30-as szivacstáblát, olyat vegyél, amelynek a vastagsága 5 cm.

A szivacsokat szerintem így már teljesen kitárgyaltuk. Ha csak 3 kazettás a szűrő, akkor nem érdemes több szivacs réteget elhelyezni a szűrőben, ha 4-5 kazettás akkor még lehet rétegezni, de akkor az első kazettában kapjon helyet egy TM-20-as szivacs, a másodikban egy TM30-as. De most mivel egy 3 kazettás szűrővel példázok marad az első kazettában a TM-30-as szivacs réteg.

A következő kazettában már a biológiai szűrőanyagot helyezem el.

02Középső szűrőkosár (Biológiai szűrőtöltet)

Részletezhetnénk, hogy ezek a biológiai szűrőanyagok milyen anyagból készülnek, de kezdőként ez számodra nem fog jelenteni semmit, csak érdekesség. Viszont, amivel foglalkoznod kell, hogy semleges-e a vízkémiára, vagy esetleg csökkenti a pH-t. Kezdőként erre kérd ki tapasztaltak véleményét, de általános családi akváriumnál, ami halas növényes, amibe amúgy is lágyvizet használsz, szükségtelen a pH csökkentés.

Ezért négy semleges biológiai szűrőanyagot ismertetek meg veletek, amik a semleges szűrőanyagokban a legjobbak.

1. Seachem Matrix™ (felső kategória a felhasználói vélemények szerint)
2. Matrix Trop (szerintem felső kategória és árban verhetetlen. Amit nem annyira szerettem benne, hogy nagyobb darabokból áll mint a Seachem Matrix, így kevesebbet tudtam a kosárba tenni.)
3. Eheim Substrat Pro (felső közép kategória felhasználói vélemények szerint)
4. Siporax (közép kategória felhasználói vélemények szerint)

 

 

1L Seachem Matrix™ kicsivel több baktérium felületet biztosít, mint 700m². 
1L Matrix Trop kb. 700 m² szűrőfelülettel rendelkezik. 
Az Eheim is kimagaslóan nagy felületet biztosít, megközelítőleg 1L 450 m². 
1L Siporaxnak baktériumfelülete pedig 270 m², ami 34 liter kerámia szűrőanyagnak felel meg.
Még egy adat amit találtam csak, hogy össze tudd hasonlítani a felületeket: Minden liter Seachem Matrix™, vagy Matrix Trop szűrőanyag kb. 700m² felületű szűrőközegnek felel meg, ami kb. 170 liter műanyag golyónak felel meg.

Bennem mindig motoszkált a kérdés, amire sajnos nem kaptam választ, hogy ezek a négyzetméter számok, csak a külső felületükre vonatkoznak, vagy a teljes keresztmetszetre. Ugyanis, ha eltörök egy ilyen "követ", akkor a belsejében nem látok elszíneződést. Nem vagyok biológus, semmilyen képzettségem nincs rá, de józan paraszti ésszel azt gondolnám, hogy ott nincsenek baktériumok, csak a külső felületükön. Ha ez így van, akkor viszont nem hinném, hogy az Eheim, a Matrix vagy a Seachem között óriási különbség lenne hatékonyságban, viszont árban jelentős.

Mind a négy úgy van kialakítva, hogy a szemcsemérete kiváló a külső szűrőkbe, nem tömődik le, így csak nagyon kis mértékben fogja vissza a szűrő teljesítményét!

Ügyelni kell arra, hogy ezekhez az anyagokhoz minél kevesebb fizikai szennyeződés jusson el, mivel porózus, a pólusai könnyen tömődhetnek. Ha a pólusok eltömődnek, kisebb lesz a baktériumfelület, csökken a hatékonyság.

Itt jön be a képbe az, hogy miért használom az első kazettába a TM-30-as szivacsot. Az 5 cm vastag szivacs megszűri annyira a vizet a fizikai szennyeződésektől, hogy a szűrőanyag csak lassan tömődhessen el és évekig használhassad. Erre már csak azért is figyelj oda, mert ezek a szűrőanyagok sem olcsók.

A lávakő, mint biológiai szűrőanyag az akváriumi külső szűrőbe

A cikk megjelenése után, több levelet is kaptam, hogy nem tettem említést egy hagyományos szűrőanyagról a lávakőről, mert sokan alkalmazzák ezt a követ is biológiai szűrésre. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem degradálni szeretném ezt a biológiai szűrő megoldást, de ennél már korszerűbb termékek is kaphatók a piacon.

A lávakő is porózus, a lávakőben is meg tudnak telepedni a baktériumok. Viszont nem olyan hatékony, mint a modern szűrőanyagok, nagyobb mennyiség kell belőle, továbbá porlad! A porladásnak köszönhetően, folyamatosan a szivacsokban a szűrő alján lesz egy iszap réteged, ami nem annyira jó. Szóval ezzel az anyaggal olcsón megúszhatod, egy badacsonyi kirándulás alkalmával, akár gyűjthetsz is roskadásig, de nem ez lesz a megfelelő szűrőanyagod.

Használd arra amire igazán jó. Az akváriumban dekorációnak, vagy helykitöltő anyagnak, ha magasításokat építesz. De persze mindig próbálom hangsúlyozni, hogy kezdőknek szóló információkat próbálok össze szedni, járj utána még részletesebben, és válaszd azt a szűrőanyagot amely neked tetszik.

Három kazettás szűrőről beszéltünk mindez idáig. Ezért itt hozhatsz egy döntést, hogy az utolsó kazettát, hogy építed fel. Én szeretem, ha minél több biológiai szűrőanyag van a szűrőben ezért az utolsó kazettát félig töltöm meg a biológiai szűrőanyaggal. A kazetta másik felét pedig a harmadik és egyben utolsó szűrőanyaggal töltöm ki, ez pedig a perlonvatta.

03felső szűrőkosár

Perlonvatta

A perlonvatta egy sűrű vatta szerű anyag! Amit az előszűrő TM20-as és az első kazettában található TM30-as szivacsok nem tudnak megfogni, a perlonvatta a sűrűsége miatt, a legapróbb lebegő szennyeződéseket is képes magában tartani.

Ellentétben a szivaccsal nem érdemes tisztítani a perlont. Egyszerűen dobjuk ki és a régi helyére egy ollóval szabj a helyére egy újat. Nem érdemes a gyári méretre formázott perlont megvásárolni. Az árából veszel egy nagy csomagot, ami legalább 20-30 cserére elég, így tudsz spórolni.
Ha a szűrő 4 kazettából áll, akkor úgy szoktam felépíteni a szűrőt, hogy a legalsóba megy a TM30 szivacs, felette lévő 2db kazettába helyezem el a Seachem Matrix™ vagy a MATRIX Trop biológiai szűrőanyagot, és a legfelső kazettát teljesen kitöltöm perlonnal.

A perlon akváriumi szennyezettségtől gyorsabban is tömődhet, ezért perlon helyett sokszor alkalmazzák, a fentebb leírt feles megoldást, csak egy újabb réteg TM30-as szivaccsal oldják meg.

Lezárásként még egy anyagról írnék nektek.
Ez az anyag nem igazán szűrő anyag, ezért ezt nem írtam bele a felépítménybe, viszont a kristálytiszta víz egyik nagy élharcosa a Seachem Purigen! A Purigen megköt minden színező anyagot, és a vized kristálytiszta lesz.

Én a szűrőkbe a gyári ajánlás kétszeresét használom! Garantáltan csillogó lesz az akvárium vize, nem változtat a víz kémián. Ha a Seachem Purigen alkalmazása mellett döntesz, akkor tedd a legfelső kosárba a perlon tetejére.

Használat előtt jól mosd át, mert fehér porral áraszthatja el az akvát. Ami a legjobb benne mivel nem olcsó, hogy többször is regenerálható. Így egy adag Seachem Purigen is évekig használható.

 

Hú… Nem lett rövid ez a cikk. Az eredetileg megírt felét olvashattátok most. Remélem érthető volt, és segítségetekre lesz abban, hogy egy remek, egészséges szűrést rakjatok össze az akváriumotokban. Ha kérdésetek van keress bennünket facebook-on, és kövesd közösségi oldalunkat is!