• Akvarisztika Kezdőknek

Az akváriumi csigák világa sokak számára kezdetben rejtély, sőt, néha kellemetlen meglepetés lehet egy túlszaporulat. Ezek a lassú mozgású lények, első pillantásra talán nem tűnnek különösebben izgalmasnak, de valójában egy egész kis ökoszisztémát képviselnek a maguk módján, és kifejezetten hasznos élőlénnyé válhatnak.

Kezdő akvaristák gyakran pánikolnak a számukra váratlanul megjelenő csigáktól, félelemmel tölti el őket a számtalan, az interneten keringő történet a csigainvázióról, amikor is ezek a kis állatok elszaporodva ellepik az egész akváriumot. Az akvarista pályafutásom kezdetén, én is megküzdöttem ezekkel a kérdésekkel, azonban megtanultam, hogy a csigák nem csupán ellenfelek, hanem segítőtársak is lehetnek az akvárium gondozásában.

Akváriumi csigák
Akváriumi csigák


Ebben a cikkben nem fogok belemerülni minden létező csigafaj bemutatásába, hanem bemutatok néhányat azokból a gyakori csigafajokból, amelyekkel könnyen találkozhatsz az akvarisztikai boltokban, és amelyek különleges alakjukkal tűnnek ki, amint az akváriumodban cikáznak. Megmutatom, hogy a csigák hogyan segíthetik, sőt, gazdagíthatják az akvárium életét, és hogyan válhatnak szövetségeseinkké a vízi biotópunk fenntartásában. Ha arra gondolnál, hogy a csigák száma hirtelen megnő, ne feled: ez egy apró, de fontos jelzés lehet számodra arról, hogy valami nincs rendben az akváriumodban, valamit rosszul csinálsz.

 

Akváriumi csigák

Kezdő akvaristaként szerettem volna az akváriumomat minél sterilebben tartani, a csigáktól. Mindent elkövettem annak érdekében, hogy ne legyen csiga az akváriumban.

De így is hiba csúszott a számításba, és egyik napról a másikra megjelentek az icipici hólyagcsigák (Physa acuta). Eleinte próbáltam kiszedegetni amennyit csak tudtam, csapdázással meg szabadulni tőlük, de mindig csak egyre több lett.

A végére már olyan elkeseredett harcot folytattam a csigainvázió ellen az akváriumomba, hogy képletesen az atombombát is bevetettem, azaz vegyszeres kezelést alkalmaztam. Így utólag visszagondolva jó nagy maflaság volt, jobb lett volna, ha inkább jobban megismerem a csigákat, tanulok róluk, megértem a viselkedésüket. 

Most már ott tartok, hogy csigák nélkül nem akvárium az akvárium, és nagyon tudok örülni neki, ha meglátok egyet-egyet az akváriumban, mert nagy segítségemre vannak az akvárium egészségesen és tisztán tartásában.

Postakürt csiga

 

 

Hogy kerül csiga az akváriumba, pedig nem is tettél bele?

Már az akváriumi növények fertőtlenítése és karanténozása menüpontban írtunk a növények csiga fertőzéséről. Gyakran szembesülnek az akvaristák egy különös jelenséggel: csigák bukkannak fel az akváriumban, annak ellenére, hogy ő maga biztosan nem helyezett oda egyet sem. 

 

Hogyan lehetséges ez?

Legtöbbször a válasz a frissen vásárolt növényeken lapul. Gondosan megvizsgálva is előfordulhat, hogy nem vesszük észre az apró csigapetéket a levelek alján, vagy akár a száron, és így kerülnek be az akváriumunkba. Az akvarisztikai növénykertészetekben, ahonnan a növények származnak, gyakran lehetetlen minden egyes csigát és petét kiszűrni, mivel a környezetük rendkívül csigabarát. Az akvarisztikai boltok sem mindig alkalmaznak fertőtlenítő eljárásokat a beérkezett növények esetében, így továbbra is fennáll a „betolakodók” veszélye. Megérkezvén a boltba, a növények azonnal a bemutató akváriumukba kerülnek, amelyeket bár rendszeresen tisztítanak, nem lehetséges minden egyes csigapetétől megszabadulni. Továbbá annak ellenére, hogy szükség lenne a növények karanténozására és fertőtlenítésére, sokan nem alkalmazzák ezeket a folyamatokat, hanem azonnal vásárlás után az akváriumba teszi a növényt.
Leggyakrabban az alábbi csigafajokkal, vagy petéikkel találkozhatunk: hólyagcsigák (Physella acuta), a tavi csigák (Lymnaea stagnalis), postakürt csigák (Helisoma nigricans), és a malajziai trombitacsigák (Melanoides Tuberculata). 
Következésképpen, akkor is, ha átvizsgáljuk és alaposan lemossuk az új növényeinket, az apró, szabad szemmel alig látható peték vagy aprócska fiatal csigák továbbra is rejtőzhetnek rajtuk, majd idővel, az akváriumban ideális körülmények között gyorsan elszaporodhatnak, és egyszer csak váratlan „lakókká” válhatnak.

 

 

Csigainvázió az akváriumban

A csigák általában mindenevők, és kedvelik az algákat, növényi maradványokat, hal eleségeket, és egyéb szerves anyagokat. Ezek a tápanyagforrások, ha bőségesen rendelkezésre állnak, lehetővé teszik számukra, hogy gyorsan és szabadon szaporodjanak, így ha meg szeretnénk akadályozni ezt, figyelnünk kell az akvárium környezetére és állapotára.

csigainvázió
Almacsiga szaporulat

 

1. Túletetés, ami túl sok maradék ételt eredményez az akváriumban.

A túletetés nemcsak az akváriumi állatok egészségét károsíthatja, hanem összefüggésben áll a csigák szaporodásával is. A maradék és lebomló ételmaradványok ideális táplálékot nyújtanak a csigáknak, lehetővé téve számukra, hogy gyorsan szaporodjanak.

 

2. Elhanyagolt tisztítási és karbantartási szokások.

Az akvárium rendszeres tisztításának és karbantartásának mellőzése felgyülemlett szerves anyagokhoz vezet, amely szintén táplálja a csigákat. Szerves anyagok felgyülemlik az aljzatban és a szűrőben. Az aljzat rossz megválasztása a rendszeres karbantartásának hiánya az akváriumi környezet szennyeződéséhez vezet. A felgyülemlett szerves anyagok nemcsak a vízminőséget rontják, hanem az algák és csigák számára is táplálékforrást jelentenek.

koszos elhanyagolt akváriumi talaj

 

3. Növények bomlása és az ezzel járó szerves anyag felgyülemlik.

A bomló növényi anyagok szintén kitűnő táplálékforrásul szolgálnak a csigák számára. A rothadó levelek és egyéb növényi maradványok nem csak az esztétikát rontják, hanem a víz minőségét is, ezzel támogatva a csigák túlzott szaporodását.

 

4. Alga túlnövekedés, ami többlettáplálékot biztosít a csigák számára.

Az algák túlnövekedése általában a túlzott tápanyagok és/vagy a nem megfelelő világítási körülmények következménye. A csigák szívesen fogyasztják az algákat, így azok túlzott növekedése ideális környezetet teremt számukra.

 

 

Hogy szabadulhatsz meg a csigáktól?

 

 
Saját példámat írom le neked, hogy lássad több megoldás is alkalmazható, és több területre is érdemes odafigyelni. Ott tartottam egy kis kitérő után, hogy nem tudtam semmit a csigákról, így elkezdtem információkat gyűjteni, mi az amit tehetnék ellenük. Rá kellett jönnöm, hogy a csigainvázió miattam van. Nálam két fő okra volt visszavezethető.
 

 

01 Játék a táplálékkal

 

Az első, hogy nem etettem helyesen a halakat. A halaim, nem ették fel azokat a táplálékokat, amelyek már lesüllyedtek, a talajra. Így a halakat nem etettem túl, viszont gyors lesüllyedés miatt, mégis több ételt adtam a halaknak, hogy megfelelő mennyiségű táplálékhoz jussanak. Ezért változtattam az etetésen. Kerestem olyan haltápot ami minőségi, és lassabban süllyed. Ezzel elértem azt, hogy kevesebb táplálék is elég volt az etetésnél. Persze így is végezte a talajon az étel csak jóval kevesebb.

 

Versenyt kellett kialakítanom a lehulló táplálékra a csigákkal szemben!

A legjobb megoldás az volt, hogy telepítettem egy nagyobb csapat Neocaridina és pár darab Amano garnélát. Furán hangozhat, de további csigákat telepítettem (Neritina), amelyek nem szaporodnak édesvízben. A Garnélák folyamatosan esznek, amit táplálék jut a talajra azonnal ott teremnek és máris megkezdik a fogyasztásukat. Hihetetlen, hogy ezek a pici lények mennyire gyorsan el tudják tűntetni az ételmaradékokat. A telepített csigákkal is ugyan ez a helyzet. Nem csak az algát eszik, hanem ugyan ezt az ételmaradékot, így a szapora csigáknak nem marad táplálék.

 

Sisak csiga - akváriumi csiga

02 Növények kondíciója

 

A második, hogy elkezdtem jobban odafigyelni a növényeim kondíciójára. Ha már elkezd tönkre menni a növény levele, a csigák előszeretettel fogyasztják. Ezért kiszedtem minden olyan levelet, amely már az elhalás jeleit mutatta. Állítottam a szűrő erősségén, hogy a növények között is legyen kicsit nagyobb a sodrás, ezzel friss tápanyagokban dús vizet juttatva a sűrűbb helyekre. Tovább tanultam az akvárium vízének minőségéről, és a növénytápozásról, hogy a növényeim még egészségesebbek legyenek, és fejlődhessenek.

 

 

03 Csiga fogócska - Csapdázás

 

A harmadik az volt, hogy csigacsapdáztam. Egy kicsi 2dl-es gyümölcsleves üvegbe ételt helyeztem, és éjszakára bent hagytam. Reggelre tele lett csigával. A nagyokat minden esetben visszadobtam csak a kicsiket szedtem ki. Furcsán hangozhat ez a technika, de hidd el van értelme. 

Egy akvárium a táplálék bevitele mellett, csak egy bizonyos mennyiségű csigát tud eltartani. Nem fognak a csigák a végtelenségig szaporodni. Vegyünk egy példát. Van egy etetési sémád. Ezzel a táplálék mennyiséggel (egy kicsit túlzó számokat használok az érzékeltetéshez) 100 db nagyobb csigát tudsz táplálni. Viszont a kisebb nem felnőtt csigák esetében ugyan ez a táplálék mennyiség akár 500 – 600 csigát is eltarthat. Így, ha nem dobnám vissza a nagyokat, nem lenne ami felenné a kicsik elől a táplálékot, viszont a kicsiknek bőséges lenne. Így csak ismételten egy nagyobb csigapopulációval számolhatsz.

 

 

04 Ellenségem ellensége a barátom

 

Negyedik lépésként, mert három a magyar igazság és egy a ráadás, vettem 4 db csigaevő csigát. A helena csiga, vagy tudományos nevén Anentome helena, az akvarisztika kedvelt szereplője, mivel e faj egyik egyedi jellemzője, hogy más csigák a tápláléka. Mivel ez a csiga aktívan "vadászik" és eszik meg más csigákat, sokan használják az akváriumokban csiga-populációk kontrollálására. A helena csigák a préda csiga házába injektálják az emésztőenzimeiket, majd az oldódó belső részeket felszívják. Azt olvastam róluk, hogy lassan dolgoznak, de minden nap számos üres csigaházat találtam az akváriumban. Érdekes módon a helenák nem szaporodtak el az akváriumban, és a nagyobb Neritina csigákat sem bántották.
Most már csak türelem kellett, hogy kivárjam az eredményét.

Csigaevő Csiga (Anentome helena)
Csigaevő Csiga (Anentome helena)

 

Ezekkel a technikákkal 3-4 hónap alatt látványos változásokat értem el. A csigák inváziója teljesen megszűnt.
A mai napig van az akváriumomban hólyagcsiga, és postakürt csiga is.
De nagyon kevés van belőlük, pont annyi amennyi egyáltalán nem zavaró mennyiség, és segítenek nekem abban, hogy tiszta és egészséges maradjon az akvárium.

Azonnali eredményeket az akvarisztikában ne várj. Légy türelmes, és jönnek az eredmények. Egyszerűen csak meg kell értened, hogy az akváriumban mi miért történik.

 

 

Hiányolhatod a megoldásaim közül a halak telepítését.

 

A halak telepítésénél oda kell figyelned arra mennyire terheled túl az akváriumod. A több hal az akváriumban több ételt jelent, több szennyezést jelent. Figyelembe kell venned, hogy az a hal egyáltalán alkalmas-e a te akváriumi méretedbe, a te vízparamétereidhez, vagy az élővilághoz. Felelősséggel kell megválasztanod a halaid, és nekik egy olyan életkörülményt biztosítanod, amely kényelmes és egészséges nekik. Erről bővebben a halak kiválasztása menüpontban olvashatsz. Ha van lehetőséged további halak telepítésére akkor két részre bontanám. Az algaevő és tisztogató halak, a másik a csigaevő halak.

 

Algaevő és tisztogató halak

 

Az algaevő és az aljzaton keresgélő halak mint a Törpe cory - páncélosharcsa (Corydoras pygmaeus), Törpe szívóharcsa (Macrotocinclus affinis), vagy Anci - Ancistrus cirrhosus algákkal, és a talajra lehulló táplálékot fogyasztják, így a csigáknak kevesebb jut. Az élelem hiánya csökkenti a csigák populációját.

 

Törpe cory - páncélosharcsa (Corydoras pygmaeus)
Törpe cory - páncélosharcsa (Corydoras pygmaeus)

 

Törpe szívóharcsa (Macrotocinclus affinis)
Törpe szívóharcsa (Macrotocinclus affinis)

 

Ancilatus
Ancistrus

 

 

 

Csigaevő halak

 

Csigaevő halak lehet az Öves díszcsík (Chromobotia macracanthus) vagy a Törpe gömbhal (Carinotetraodon travancoricus) Ezekkel a halakkal viszont van két nagy probléma.
A Botia tartásához minimum 300L-es akvárium szükséges, és akár 30cm nagyra is megnő és legalább 3-4 db kell belőle. A Gömbhal pedig nem tartható más halakkal együtt.
Ebből is láthatod, hogy a plusz halak megvásárlása nem biztos, hogy megoldást jelent.

 

Öves díszcsík (Chromobotia macracanthus)
Öves díszcsík (Chromobotia macracanthus)

 

Carinotetraodon travancoricus - Törpe gömbhal
Carinotetraodon travancoricus - Törpe gömbhal

 

 

Akváriumi csiga ajánló

 

Akváriumi körülmények között szaporodnak

 

 

Hólyagcsiga (Physella acuta)
Hólyagcsiga (Physella acuta)

Hólyagcsiga (Physella acuta)

Testhossz: 1 cm
Táplálkozás: Mindenevő, rothadó növényeket és zöldalgát fogyaszt.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között szaporodik.
pH: 7.2-8.5
Vízkeménység: 7.0-20.0 NK°

 

Hólyagcsiga (Physella acuta) rövid jellemzése

A Tömzsi hólyagcsiga különlegessége, hogy háza balra csavarodik, és átlátszó, márványos, kékes-szürke színű teste látható rajta. Képes az önmegtermékenyítésre, és petéit zselés csomókban rakja le. Alkalmasak szennyezett vizekben való életre, és az akváriumokban gyorsan el tudnak szaporodni.

 

Postakürt csiga (Helisoma nigricans/Planorbarius corneus)
Postakürt csiga (Helisoma nigricans/Planorbarius corneus)

Postakürt csiga (Helisoma nigricans/Planorbarius corneus)

Testhossz: 3-5 cm
Táplálkozás: Mindenevő, elsősorban algákat és rothadó növényi anyagot fogyaszt.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között szaporodik.
pH: 6.5-8.0
Vízkeménység: 5-15 dGH

 

Postakürt csiga (Helisoma nigricans/Planorbarius corneus) rövid jellemzése

A Postakürt csigának több színváltozata is létezik, mint a sárga, piros, és kék. Fontos, hogy csak egy színváltozatot tartsunk az akváriumban, mert ha különböző színváltozatok kereszteződnek, a szaporulat vadas, azaz sima barna színű lesz.

 

 

Almacsiga (Pomacea bridgesii)
Almacsiga (Pomacea bridgesii)

Almacsiga (Pomacea bridgesii)

Testhossz: 5 cm
Táplálkozás: Növényevő, akváriumi maradékokat és haleledelt is fogyaszt.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között szaporodik.
pH: 7.6-8.4
Vízkeménység: 7-20 NK°

 

Almacsiga (Pomacea bridgesii) rövid jellemzése

Az almacsiga számos színváltozatban létezik, leggyakoribb a sárga, de van kék és csíkos is. Két pár tapogatóval és hosszú légzőcsővel rendelkezik. Alkalmazkodóképes, de szüksége van légköri levegőre; agresszív halakkal ne tartsuk. Kalciumban gazdag, keményebb víz preferált számára. Szaporodásuk során petéiket az akvárium vízszintje fölé rakják, amelyekből a kis csigák 10-12 nap alatt kelnek ki. Ha eltávolítod a petéket, könnyen tudod szabályozni a szaporulatot. A színűk még szebb lesz ha sárgarépát is adsz nekik eleség ként.

 

 

Pagodacsiga (Brotia pagodula)
Pagodacsiga (Brotia pagodula)

Pagodacsiga (Brotia pagodula)

Testhossz: 5-8 cm
Táplálkozás: Mindenevő, preferálja a növényi táplálékot, mint az alga és rothadt növényi részek.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között szaporodik.
pH: 6.5-8
Vízkeménység: 5-30 NK°

 

Pagodacsiga (Brotia pagodula) rövid jellemzése

A Pagodacsiga kúp alakú, tüskés házzal rendelkezik, és színe sötétbarnától sárgáig terjed. Félénkek, de alkalmazkodók; idősebb korukban kevésbé aktívak. Elevenszülők, nemek megkülönböztetése nehéz. Hűvösebb, oxigéndús vizeket és homokos aljzatot kedvelik. A szaporodás ritka, kevés utódot hoznak világra.

 

 

Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)
Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)

Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)

Testhossz: 3 cm
Táplálkozás: Akváriumi maradékok, algák; talajban kutat eleség után.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között szaporodik.
pH: 6-8.5
Vízkeménység: 7-20 NK°

 

Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata) rövid jellemzése

A Maláj tornyoscsiga hosszúkás, spirális házzal rendelkezik, és hasznos a talaj átszellőztetésében, elősegítve a növények gyökérzetének növekedését. Éjszakai állat, napközben ritkán látható. Elevenszülő, gyorsan szaporodhat, különösen magas vízhőmérséklet és túletetés esetén.

 

 

Csigaevő Csiga (Anentome helena)
Csigaevő Csiga (Anentome helena)

Csigaevő Csiga (Anentome helena)

Testhossz: 2-3 cm
Táplálkozás: Ragadozó, más csigákat és száraz haleledelt fogyaszt.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között szaporodik.
pH: 7.2-8
Vízkeménység: 8-15 NK°

 

Csigaevő Csiga (Anentome helena) rövid jellemzése

Rövid leírás: A Tylomelania sp. nagy testű, Sulawesi szigetéről származó, változatos méretű és színű csigafaj. Kúpszerű, gyakran korrodált csúcsú házzal rendelkezik. Bohókás mozgásuk és színes mintázatuk miatt népszerűek. Békésen együtt tarthatók halakkal, garnélákkal és más csigákkal.

 

Nyúlcsiga (Tylomelania sp.)
Nyúlcsiga (Tylomelania sp.)

Nyúlcsiga (Tylomelania sp.)

Testhossz: 3-10 cm
Táplálkozás: Detrituszt, ürüléket, forrázott zöldséget, garnélatápot fogyaszt.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között szaporodik.
pH: 7.2-8.5
Vízkeménység: 8-15 NK°

 

Nyúlcsiga (Tylomelania sp.) rövid jellemzése

A Tylomelania sp. nagy testű, Sulawesi szigetéről származó, változatos méretű és színű csigafaj. Kúpszerű, gyakran korrodált csúcsú házzal rendelkezik. Bohókás mozgásuk és színes mintázatuk miatt népszerűek. Békésen együtt tarthatók halakkal, garnélákkal és más csigákkal.

 

 

NEM SZAPORODNAK AKVÁRIUMBAN

 

 

 

Verseny csiga (Vittina waigiensis)
Verseny csiga (Vittina waigiensis)

Verseny csiga (Vittina waigiensis)

Testhossz: 1,5-2 cm
Táplálkozás: Algák, haleledel, növényi táplálék.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között nem szaporodik.
pH: 7-8
Vízkeménység: 8-15 NK°

 

Verseny csiga (Vittina waigiensis) rövid jellemzése

A Verseny csiga különösen szép, narancssárga-vörös színezetű, fekete csíkokkal vagy cikk-cakkokkal díszített házzal. Algaevő, nem károsítja a növényeket, így ideális növényes akváriumokhoz. Petéi édesvízben nem kelnek ki, elkerülve a túlszaporodást. Porcelánkemény héj és ajtó (operculum) védi, így csigaevő csigákkal is együtt tartható.

 

 

Vittina Semiconica (Hagyma csiga)
Vittina Semiconica (Hagyma csiga)

Vittina Semiconica (Hagyma csiga)

Testhossz: 3-5 cm
Táplálkozás: Algák, haleledel, növényi táplálék.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között nem szaporodik.
pH: 6-8,5
Vízkeménység: 7-20 NK°

 

Vittina Semiconica (Hagyma csiga) rövid jellemzése

A Hagyma csiga lenyűgöző megjelenésű, sárga és aranybarna alapszínnel, fekete pöttyökkel. Kedveli az algákat, de nem ártalmas a növényekre, így növényes akváriumok számára is ideális. Petéi édesvízben nem kelnek ki, megakadályozva a nem kívánt szaporulatot. Békés természetű, így más halakkal, garnélákkal és csigákkal is együtt tartható.

 

 

Zebracsiga (Neritina natalensis)
Zebracsiga (Neritina natalensis)

Zebracsiga (Neritina natalensis)

Testhossz: 4-5 cm
Táplálkozás: Algák, haleledel, növényi táplálék.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között nem szaporodik.
pH: 6-8,5
Vízkeménység: 7-20 NK°

 

Zebracsiga (Neritina natalensis) rövid jellemzése

A Zebracsiga egyedülálló mintázatú, sárga és aranybarna alapszínnel, fekete csíkokkal. Kedveli az algákat, de a növényeket nem károsítja, így növényes akváriumok számára is ideális. Petéi édesvízben nem kelnek ki, megakadályozva a nem kívánt szaporulatot. Békés természetű, így más halakkal, garnélákkal és csigákkal is együtt tartható.

 

 

Sisak csiga (Neritina pulligera)
Sisak csiga (Neritina pulligera)

Sisak csiga (Neritina pulligera)

Testhossz: 3-4 cm
Táplálkozás: Mindenevő; főleg algák és rothadó növények, valamint haltáp és növényi eredetű táp.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között nem szaporodik.
pH: 7.0-8.5
Vízkeménység: 5.0-25.0 NK°

 

Sisak csiga (Neritina pulligera) rövid jellemzése

A Koopa király csiga, vagy Neritina juttingae, egy tüskés páncéllal rendelkező csiga, amely kitűnik algaevő képességével, még a nehezen eltávolítható ciano algák ellen is hatékony. Békés természetű és nem szaporodik édesvízben, így ideális társa lehet más akváriumi lakóknak.

 

 

Sárgaöves Süncsiga (Clithon corona)
Sárgaöves Süncsiga (Clithon corona)

Sárgaöves Süncsiga (Clithon corona)

Testhossz: 1,5-2 cm
Táplálkozás: Főként algák; elfogad haleledelt és egyéb növényi táplálékot.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között nem szaporodik.
pH: 7-8
Vízkeménység: 8-15NK°

 

Sárgaöves Süncsiga (Clithon corona) rövid jellemzése

A Sárgaöves Süncsiga (Clithon corona) különleges tüskés kinővésekkel rendelkezik, és színes mintázatú. Fő tápláléka az algák, de egyéb táplálékot is elfogad. Növénybarát, nem okoz túlnépesedést, mivel petéi édesvízben nem kelnek ki. Békés természetű, így más vízi élőlényekkel együtt tartható.

 

 

 

Csigák Vízkeménység Szerint

Víz Keménység Csiga Fajok
4–8 NK - lágy Hólyagcsiga (Physella acuta), Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)*, Postakürt csiga (Helisoma nigricans)
8–18 NK - közepesen kemény SÁRGAÖVES SÜNCSIGA (CLITHON CORONA)*, Koopa király csiga (Neritina juttingae)*, Sisak csiga (Neritina pulligera)*, Zebracsiga (Neritina natalensis)*, Vittina Semiconica (Hagyma csiga)*, Verseny csiga (Vittina waigiensis)*, Csigaevő Csiga (Anentome helena)*, Pagodacsiga (Brotia pagodula)*, Almacsiga (Pomacea bridgesii)*
18–30 NK - kemény Fehérpettyes nyúlcsiga (Tylomelania patriarchalis) / Narancs nyúlcsiga (Tylomelania zemis)*, Tylomelania sp.*

A csillaggal (*) jelölt csigafajok az adott keménységi tartományban érzik magukat a legideálisabban. Ezek az információk általános iránymutatások, és mindig ajánlott további kutatást végezni és szakértői tanácsot kérni az adott fajok pontos igényeinek megismerése érdekében.

 

Összegzés

Ebben a cikkben betekinthetél a csigák színes világába és megérthetted, hogyan tehetik hasznossá magukat az akváriumunkban. Láthattad, hogy a csigák nemcsak kártékonyak lehetnek, hanem hasznos segítővé válhat az akvárium tisztán tartásában. Megismerted a csigák szaporodásának okait és a lehetséges megoldásokat a probléma kezelésére. Emellett tájékozódhattál arról is, hogy mennyire fontos egészségesen tartani az akvárium növényeket és élővilágát. Érdemes bővebben tanulni róluk, és figyelembe venni például azt is, hogy az adott csigafaj mennyire túrja a talajt. A talajtúrás előnyös lehet, mert átszellőzteti a talajt és eltávolítja az ételmaradékot, de növényes akváriumokban problémát okozhat, ha a csigák kitúrják a növényeket. További tanácsokért látogass vissza az oldalunkra, és csatlakozz a Facebook csoportunkhoz is!